Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

nál, hanem a termelésnél is koncentrált ipari szervezetet hozott létre, amelynél a középkori céhes iparra úgyszólván csak a kézi munka emlékeztetett. B koncentrált üzemek lettek a manufaktúra igazi típusai, a kifejlődő tőkés nagyipar első jellegzetes képviselői, amelyeknél az ipari átalakulás három jellemzője, a kooperáció, a munkamegosztás és a specializálódás még fokozottabb mértékben érvényesülhetett.

2 A nagyipari fejlődés fent vázolt útját az európai országok közül csak azok járhatták végig, ahol a fejlődés lényeges feltételei, tehát a kellő tőkegazdagság, a már tőke képzésére is alkalmas céhes ipar és a nagy területekre kiterjedő paraszti háziipar megvoltak. Ilyen szerencsés helyzet azonban csak a gyarmatokból és a gyarmati kereskedelemből hatalmas jövedelmeket húzó, fejlett gazdasági élettel rendelkező Angliában és Hollandiában alakult ki. A kontinens többi országa — nem akarván elmaradni a hatalmi helyzetet biztosító nagyipari fejlődésben — kellő gazdasági erő híján állami beavatkozással próbálta az iparosodás útját egyengetni. Az állam gazdasági megerősödését és önállóságát célul kitűző merkantilista politika segítségével, mesterséges eszközökkel erőszakolták az iparosítást. Az állami iparpártoló politikának majdnem minden országban hasonlóak voltak az eszközei: tehát állami gyárak felállítása, kedvezmények, szubvenciók, privilégiumok osztogatása, külföldi szakmunkások behívása, szegényházak, dologházak, árvaházak lakóinak, sőt a katonáknak többször kényszerrel szakmunkássá való kiképzése, védővámrendszer, protekcionista kereskedelmi politika bevezetése.

3 A Habsburg-monarchia, s ezen belül hazánk Burópának eme utóbbi országai közé tartozott. A kapitalista ipari fejlődést még a monarchia gazdaságilag fejlettebb részeiben, az osztrák örökös tartományokban is erősen gátolta a tőkehiány, a merev céhes ipari szervezet, az ósdi gazdasági politika, a közbülső vámok rendszere. B körülmények miatt a Habsburg-birodalom országai csak a XVIII. században tudtak a tőkés ipari fejlődés útjára lépni. Fokozott mértékben állt mindez Magyarországra, ahol az ország középső részének a török pusztítás mélységeiből kellett a gazdasági fejlődés európai szintjére felemelkednie. * A manufaktúra kifejlődésének vizsgálatánál Pesten és Budán is a fejlődés eme törvényszerűségeit kell figyelembe vennünk. Meg kell vizsgálni tehát elsősorban a kereskedelemből származó tőkefelhalmozás mértékét. Ki kell térnünk a három város ipari fejlődésére, mennyiben volt ez alkalmas tőkés vállalkozói réteg kialakulására, a manufaktúrához szükséges szakmunkástömeg megteremtésére, illetve a manufaktúrához szükséges termelési technika biztosítására. Végül meg kell vizsgálnunk a merkantilista elvek alapján kialakult gazdasági politika hatását Pest-Buda ipari fejlődésére. Bz Magyarországon a XVIII. században a bécsi udvar gazdasági politikájában nyert kifejezést. A bécsi udvar gazdasági politikája — amint ez jól ismeretes — igen fontos szerepet játszott Magyarország, így Pest-Buda fejlődésében is. Bz a politika a hazai iparfejlődéssel kapcsolatban azonban nem pozi286