Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

felsőbb utasításra jelentős útjavítási munkálatokat Pesten. A hadgyakorlatok alkalmával történő hasonló intézkedésekről már megemlékeztünk a Rákos patakkal kapcsolatban. Ez megismétlődött azután a század egész folyamán. Erre utal különben még — korábbi vonatkozásban — mint általános jelenségre Ember (i. m. 52.), szerinte is az útügyet felsőbb helyen főként akkor támogatták kellő eréllyel, ha különös hadi vagy kereskedelmi érdekek szóltak mellette. 126 Gárdonyi, Városszépítési. . . 157. kk. 127 A pesti mérnöki állás megszervezése ugyancsak az ő városrendezési javaslatainak közvetett eredménye volt. Erre: Tóthné Polónyi N., A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten. Tanulmányok Budapest múltjából. XI. köt. Bp. 1956, 89. kk. 128 P. Int. a. m. 2894. 1801. júl. 10. 129 P. Tü. jkv. 1801. febr. 25. 130 Vö. 128. jegyzet. 131 P. Int. a. m. 2894. 1801. júl. 11. 132 Uo. 1802. febr. 10. (1798. sz. kamarai rendelet.) 133 Uo. 1802. ápr. 30. és jún. 23. 134 Uo. 1805. aug. 31. 13

5 Oly. Kam. Dep. Civ. 1799. fons. 39. pos. 48. — P. Int. a. m. 2894. 1804. jún. 20. 136 P. Int. a. m. 1613. 1788. mára 7. A helytartótanács felterjesztése a kancelláriához a vásártér rendezése ügyében. A rendezési ügy összes fázisát részletesen ismerteti 1785. aug. 22. és 1788. márc. 7. között. Ugyanitt a vásárok forgalmára és lefolyására is hiteles leírás. — Karlovszky E., Magyarország kereskedelmi viszonyai 1755-ben. Gróf Haugwitz és Procop egykorú jelentései alapján . . . Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1897) 201. kk. — Pásztor, A százötven eves ... 20. kk. 137 P. Int. a. m. 1613. 1785. nov. 138 A vásártér és a vele kapcsolatos Lipótváros létesítésére: Gárdonyi A., Az Erzsébet-tér keletkezése. História I (1929) 1—2. sz. 128. kk.; — Pásztor, A százötven éves . . ., Márkus M., A Lipót-város utcahálózatának kialakulása és fejlődése 1787—1872 között. Földrajzi Értesítő (1956) 325. kk. 139 Jung terve és a tanács javaslata: OL. Htt. Pol. Citt. 1787. fons. 25. pos. 15. 140 Uo. pos. 16. 141 Vö. 137. jegyzet. 142 P. Int. a. m. 1613. 1788. máj. 13. 143 OL. Kam. Pester Cam. Adm. Civ. (Nov. Pest.) 1789. N° 1641. 144 P. Int. a. m. 1613. 1789. marc. 24. 14

s OL. Kam. Pester Cam. Adm. Civ. (Nov. Pest.) 1790. N° 1231. 146 P. Int. a. m. 5019. és 3936. 147 OL. Kam. Pester Cam. Adm. Civ. (Nov. Pest.) 1790. N° 2060. 148 Uo. No 1350. 149 OL. Htt. Pol. Citt. 1787. fons. 25. pos. 21. 1788. jan. 23. és 1787. fons. 25. pos. 57. 1788. nov. 28. — A munka arányaira jellemző, hogy a vásártér hét, egyenként 5 öl széles főutcájának és 16, egyenként 3 öl széles mellékutcájának planírozása, illetve szabályozása történt meg. Azonkívül két négyzet alakú térnek, magának a vásártérnek munkálatai 5044 négyzetöl kiterjedésben. 150 P. Int. a. m. 1613. 1789. márc. 26. és máj. 26. 151 Schilson személyére és a városi tanáccsal való viszonyára: Kovács L., A régi pesti Vigadó építésének előzményei. Tanulmányok Budapest múltjából. III. köt. Bp. 1934, 62. kk. 1

» P. Int. a. m. 1613. 1789. márc. 5. és ápr. 14. !5

3 OL. Kam. Pester Cam. Adm. Civ. (Nov. Pest.) 1790. N° 2155. ^

4 Uo. N° 2186. és 2393. *" Uo. 1793. N° 542. — P. Int. a. m. 5019. ^ OL. Kam. Pester Cam. Adm. (Nov. Pest.) 1793. N° 579. 279