Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

tehát, hogy a kérdéses csatornát sem tüntette fel. Mattheynek esetleg azért sem állt módjában a csatorna ábrázolása, mert a térkép és a csatorna készítésének ideje egybe vagy közel is eshetett. 22 01/. Helytartótanács (a továbbiakban: Htt.). Politico-civitatensia (a továbbiakban: Pol. Citt.). 1787. fons. 25. pos. 21. — Heppe hajózási igazgató jelentése a Htt.-nak: 1788. jan. 29. 23 P. Intimata archivi medii (a továbbiakban: Int. a. m.). 2894. 24 P. telekkönyvi iratok. 1805—7. N° 972. — Domanovszky i. m. II. köt. 86—87. 25 Ballá, Antonius: Mappa Universalis totius territorii . . . Civitatis Pestiensis. Praeter intravillanum specialis Mappa . . . una cum appertinentiis extravillaneis hicce individualiter denotatis ... de Anno 1785. Per Antonium . . . P. (kiállítva). 26 Salamon i. m. I. köt. 14. 27 Uo. 10. kk. — Strömpl i. m. 9. 28 Belitzky i. m. 131. old. a követlkező tavakat említi: Fehér vagy Sóstó, Büdös vagy Sombékos tó, Székes és Nádas tó. — Nagy, Mezőgazd. 152. old. viszont Kerek, Nádas, Csikós, Horgos és Büdös tó szerepel. Szerintünk a Csikós és Horgos tó azonos,volt. 29 Witsch R., Útmutatás hogyan vehetni munkába ... a Budán 1807-ben tartott ország gyűlésének 20dik törvénytzikkelyét, melly a Magyar Országi homokos puszták haszonra fordítását sürgeti. Buda 1809. — A futóhomokveszélyről hasonló értékelés József nádor Pest város szépítéséről írt felterjesztésében, ahol a határ legkülönbözőbb műszaki és mezőgazdasági munkálatai előfeltételeként a futóhomok megkötése szerepel: Domanovszky i. m. II. köt. 91. kk. — Strömpl i. m. 5. kk. — Jamriska, S., Wie das Uandesgesetz wegen Urbarmachung des Flugsandes auch in Bezug auf den Rákos-Kereszturer Hotter realisirt werden könnte. Pest 1810. 30 Witsch i. m. 54. kk. 31 Nagy, Mezőgazd. 162. 32 P. Tu. jkv. 1742. ápr. 27. 33 Uo. 1745. máj. 10. 34 Uo. 1749. ápr. 21. — Egy későbbi, 1760-ból származó adat az árok tisztítását a réttulajdonosok költségére végeztette el. Uo. 1760. máj. 2. 35 Uo. 1750. dec. 17. Scopek tanácstag és jegyző volt. A malom tulajdonosa később egy Teuf fel nevű pesti polgár lett, akinek neve után a malom a Teuffelsmühl, ill. később Ördög-malom elnevezést vett fel. (Erre lásd Ballá térképét és a vonatkozó iratokat.) 36 Uo. 1750. nov. 27. és Int. a. a. 3373. 37 P. Int. a. a. 3381. Egy 1750-ből származó adat a töltés kavicsos homokkal való megjavítása felől intézkedik. A homokot a kőbányából kell hozni. (Tü. jkv. 1750. ápr. 15.) 38 P. Int. a. a. 3373. — Tü. jkv. 1750. nov. 27. 39 P. Tü. jkv. 1751. dec. 30., 1751. márc. 4., 1750. nov. 20., 1750. dec. 5. (A két utóbbi tétel a városi tisztviselők helyszíni szemledíja felől intézkedik.) 40 P. Int. a. a. 3879. A II. 28. — Htt. rendelet: uo. 41 P. Int. a. a. 4040. 42 Htt. Acta Oeconomica. Uad. A. fasc. 27. N° 1. fol. 41—42. 1771. jan. 7. Ugyanitt a pesti tanács válasza (1772. jan. 2.), amelyben a jelentésadásra haladékot kér, továbbá a Htt. 1771. júl. 9. és 1772. dec. 1-i rendeletei. 43 P. Int. a. a. 4613. 44 Htt. Acta Oecon. Lad. D. fasc. 8. N° 29. és P. Int. a. a. 5701. 45 P. Int. a. a. 4040. 46 Thaly T., A 200 éves Városliget. Bp. 1958, 31. kk. A tanulmányommal közel egy időben készült mű a Városliget egész múltját részletesen ismerteti. Tanulmányom forrásanyaga saját gyűjtésem. 47 Schmall L., Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. Bp. 1899, II. köt. 107. kk. 48 P. Int. a. a. 5999. 1781. máj. 28. 276