Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

49 A térkép: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár. Térképtár. P. T. 76. 60 P. Relationes (a következőkben: Rel.) a. m. 2624. Kifizetési nyugták, napszámbérek az 1796—98-as évekből. 61 P. Rel. a. m. 2624. 1799. ápr. 9. 52 Uo. 1799. júl. 6. 63 Oly. Pénzügyigazgatósági levéltárak. Kamarai levéltár (Kam.) Dep. Civ. 1799. fons. 39. pos. 113. 54 Vö. 29. jegyzet. — A tervezet ldadása: Batthyány József hercegprímás és a Városliget. História IV. 1—2. sz. 78. kk. 55 Witsch i. m. 53. kk. 56 P. Rel. a. m. 2624. 1799. nov. 6. és Gárdonyi A., Városszépítési törekvések Pesten József nádor alatt. História III. 7—9. sz. 159—160. 67 Witsch i. m. 56. kk. 58 Batthyány József Antal Pest városának. P. Rel. a. m. 2624. 1801. márc. 30. 59 Witsch i. m. 54. old., b jegyzet. 60 P. Rel. a. m. 2624. 1806. jan. 61 Degen, Jakob: Plan von Pesther Hotter nebst Darstellung wie die Strassen und Wege regulirt und die Huthweide in Tafeln eingetheilt werden könnte. (A XIX. sz. első feléből.) P. Térképtár. PT , továbbá Jovanovich Demeternek Petzval Ottóval együtt a Városligetről készített térképe: uo. PT. 79, 77. 62 A múltban a Duna pesti szakaszán a jelenlegieknél több sziget volt. Az 1764. évi Waczpaur-térkép például a Margitsziget északi csúcsa mellett, valamint a mai Boráros térnél egy-egy kisebb szigetet jelöl. Ezek zátony jellegűek — hasonlóan a többi dunai szigethez —, aránylag gyorsan változtatják alakjukat és helyzetüket s gyakran el is tűnnek. L.: Cholnoky i. m. 220. kk. 63 Tőry K., A Duna szabályozása. Bp. 1952, 264. kk. — Prinz i. m. 45. kk. 64 Lászlóffy W., A Duna 1838. évi árvize. Bp. 1938. — /. Trattner, Der Eisgang und die Überschwemmung der Donau in Ungarn im März 1838. Pest 1838. 65 Györy S., A' Duna' regulázásáról. A Magyar Tudós Társaság Evkönyve. II. köt. Buda 1835, 145. Valószínűleg kissé túlozva kizárólag töltések létesítéséről beszél. Ezzel szemben Ballá nyilatkozata egy 1794. évi mederszűkítésről szól, amely a Gellérthegy és Várhegy előtti Duna-szakaszon meg is történt. (P. Int. a. a. 2122.) 66 P. Tü. jkv. 1742. ápr. 20. és aug. .11. 67 Uo. 1743. jan. 21. 68 Uo. 1745. márc. 20., jún. 14. és Választott polgárság iratai (Vál. polg.) 1745. I. 25. 69 P. Int. a. a. 4040. Utak, hidak, töltések állapotáról a helytartótanácshoz intézett jelentések másolatai az 1768 és 1780 közötti időről. (Részletesen az utakkal kapcsolatban tárgyaljuk.) — A Hatvani kaputól Kerepesig a Rákóczi út vonalában létesített töltés, amely a mai Nagykörút helyén volt egykori ártérből, illetve a Rákos árok mocsaras-vizes területéből emelkedett ki, Cholnoky szerint már ősidők óta feltöltéses rész lehetett. Ez volt szerinte mindenkor a legfontosabb bejáró a városba. Cholnoky i. m. 217. 70 Győry i. m. 145. 71 Uo. 133. 72 Ballá Antal, a Kiss-fivérek, Hubert Zsigmond, Vedres István — hogy csak pár nevet említsünk — vízépítési munkássága nem lekicsinylendő. 73 A Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban az erre vonatkozó P. Int. a. a. 5095. iratok hiányoznak. Az OL. Htt. iratok között pedig csupán a kárbecslésekre és a segélyekre vonatkozólag találunk adatokat. 74 P. Tü. jkv. 1775. febr. 22. 75 Uo. 1775-ből elszórt adatok fuvarosok, mesteremberek munkáinak kifizetésére, akik az árvíz alkalmával a töltéseken dolgozhattak. 76 Ember Gy., A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788—1867). Levéltári Közlemények (1942—45) 345. 77 P. Acta nonregestr. 1781—85. 78 Tőry i. m. 264. old. szerint az 1838. évi árvíznek is legfőbb oka abban 277