Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

3 A kereskedelmi, ill. mezőgazdasági jelleg kialakulására: Nagy, Mezőgazd.; Tóth A., Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig. Tanulmányok Budapest múltjából (jelen kötet). 4 Pásztor M., A százötven éves Lipótváros. Statisztikai Közlemények 93 (1940) 4. sz. 25. — Uő., A hatvanesztendős 1879. évi XXVIII. t. c. Statisztikai Közlemények 89 (1939) 4. sz. — Nagy, Mezőgazd. 145. 5 Prinz Gy„ Budapest földrajza. Bp. é. n. 59. kk. — Cholnoky ]., Budapest földrajzi helyzete. Földrajzi Közlemények XUII (1915) 5. füz. 193. kk. — Salamon F., Budapest története. II. köt. Bp. 1885, 593. 6 Vö. 1. jegyzet. 7 Matthey mérnökkari tisztnek a pesti határ északi részéről készített térképe az első ilyen vonatkozású térkép, azonban a részletekre vonatkozóan nem használható, a Rákos árok s az általános kép szempontjából mégis figyelemre méltó. A leírások és összeírásokról: Belitzky J., 100 év a pesti határ életéből, 1663 tájától 1756 tájáig. Tanulmányok Budapest múltjából. IV. köt. Bp. 1936. — Bodor A., Budapest mezőgazdasága. Statisztikai Közlemények 65 (1932) 2. sz. — Pásztor M., Buda és Pest a török uralom után. Statisztikai Közlemények 73. köt. 1. sz. 163. kk. — Szarka Gy., A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác 1940. — Gárdonyi A., Pest város újratelepülése a török hódoltság után. Föld és Ember (1926). 8 Ez a feltevés: Strömpl G., Budapest környékének futóhomok-területeiről. Földrajzi Közlemények XI, (1912) 1—4. füz. 9. 9 Horusitzky H., Részlet Budapest székesfőváros Duna-balparti területe földtani, talajtani és vízi viszonyainak ismeretéhez. Szt. István Akadémia felolv. Menny. ter. tani oszt. I. köt. 9. sz. Bp. 1924. 10 József nádor felterjesztése Pest város szépítése tárgyában. 1805. június 1. Kiadva: Domanovszky S., József nádor iratai. II. köt. 1805—1807. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp. 1929, 93. — A nádor ugyan már a századelejí állapotokat jellemzi, e tekintetben azonban a viszonyok az előző században csak rosszabbak lehettek. Erre: Garády S., II. József pestbudai látogatásai. História III. köt. 2. füz. 55. kk. 11 Nagy L„ A Terézváros kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából. XI. köt. Bp. 1956 (a továbbiakban: Nagy, Terézváros), 97. kk. és 22. jegyzet, a „Lerchenfeld"-re vonatkozóan. — Nagy, Mezőgazd. 148. kk. 12 Waczpaur Lénárd: Mappa universalis territorii Regiae Liberaeque Civitatis Pestiensis 1764. Egy példánya a Kiscelli Múzeumban, egy másik példány szerző és évszám jelzése nélkül Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) térképtárában: Kamarai térképek. 478/a. 13 Eperjessy K., A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged 1929. — Borbély Andornak a bécsi levéltárakban gyűjtött magyar vonatkozású térkép jegy zeke és fotókópia-gyűjteménye. (Az 1. sz. Állami Levéltár birtokában levő fotókópiák kivétel nélkül csak Budára vonatkoznak.) 14 Nagy, Terézváros. 97. kk. és 43. jegyzet. — Nagy, Mezőgazd., itt a Rákos árokról mint természetes képződményről ír (151. old.). 15 Cholnoky i. m. 216. kk. •— Gárdonyi A., A ferencvárosi pusztatemplom. Tanulmányok Budapest múltjából. I. köt. Bp. 1932, 50. kk. 16 A vizafogói szántóknál létesített gátakra a Duna-szabályozásról szólva térünk ki. 17 Budapesti 1. sz. Állami Levéltár. Pesti Levéltár (a továbbiakban: P.). Tanácsülés! jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Tü. jkv.). 1749. máj. 5. 18 Uo. 1749. máj. 30. 19 Nagy, Mezőgazd. 152. 20 Waczpaur-féle térkép (1. 12. jegyzet). 21 A vizafogói csatorna későbbi, 1750—1764 közötti keletkezésére utal viszont Matthey 1751-ből származó térképe, amely inkább a pesti határ északi részét ábrázolja. Ezen a Rákos árok még a Dunából indul ki s a vizafogói csatornának nincsen nyoma. A térkép ábrázolási módjából feltételezhető azonban, hogy a szerző figyelme szándékosan vagy akaratlanul nem terjedt ki mindenre. A határ nagy, állandó jellegű mocsarait, ill. tavait sem ábrázolja. Ezért lehetséges 18* 275