Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

A XVIII. század utolsó évei a vizsgálatnak nem csupán időbeli határát szabják. A városi mérnöki tisztség megszervezése, majd pár évvel később a Szépészeti Bizottmány létesítése szervezeti és lényegi szempontból is új korszakot nyit: a szervezett és céltudatos műszaki munkálatok korszakát. Az új korszak eredményeit azonban nehezen lehet megérteni és értékelni az előző évszázadokban lefolyt műszaki munkálatok ismertetése nélkül. Kétségtelen, hogy ezeknek a XVIII. századi munkálatoknak adott keretek között csupán vázlatszerű ismertetésére szorítkozhattunk, azonban azok alapvető jellegzetességei így is elemezhetők voltak. Jellegüket gazdasági és politikai tényezők szabták meg. Ugyanezek a tényezők adták meg korlátaikat is. Az érdekelt törvényhatóságnak a század elején katasztrofális, később ugyan javuló, de igen lassú ütemben rendeződő pénzügyi helyzete volt az alapvető gazdasági tényező. A másik, a politikai tényező a központi igazgatásnak a magyar fejlődéssel kapcsolatban tanúsított nemtörődömsége, sok esetben rosszindulatú, hátráltató tevékenysége volt. A két tényező együttes hatása következtében lettek e munkálatok ad hoc jellegűek. Kzért nem nyilvánulhatott meg sem a vízépítés, sem az útépítés terén perspektivikus, nagyvonalú tervezés. Talán az egy vásártér-építés a szabályt erősítő kivétel ezen a téren. Kétségtelen azonban az a tény is — s ez a XVIII. századi műszaki munkálatok másik oldala —, hogy az adott szűk keretek és lehetőségek ellenére a nagy pusztulásból alig-alig felocsúdó és életrekapott város a sokszor idézett és a fejlődést legjobban szemléltető Balla-féle térkép tanúsága szerint körülményeihez képest mégis sokat alkotott. S ebben az alkotó munkában — amely részben kivitelezett, részben csupán elképzelt, de sok esetben későbbi megvalósítás során életre kelt tervekben és javaslatokban öltött testet — a legnagyobb érdem azoké a műszaki szakembereké, akik tudásuk és tapasztalatuk javát szentelték e munkálatoknak. Nem feledkezhetünk meg azonban azokról az igazgatási szakemberekről sem, akiknek képzelőereje és erélye lehetővé tette számos alkotás megvalósulását. Ballá, Várady, Degen, Witsch, Hülff és Schilson munkája és fáradozása, ha nem is járt mindig a várt eredménnyel, mégis alapvető, úttörő jellegű volt. A pesti Duna-szakasz szabályozási problémáinak felvetése, a városkörnyéki patakoknak és mocsaraknak lecsapolására és a fő útvonalak bizon3^os mértékű kiképzésére vonatkozó kísérletek, valamint a vásártér kérdésének nagyvonalú megoldása nélkül súlyos nehézségekbe ütközött volna Pest beilleszkedése a XIX. század egyre erősebb ütemű gazdasági fejlődésébe. JEGYZETEK 1 Károlyi A.—

Wellmann I., Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp. 1936. 2 Nagy L„ Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957 (a továbbiakban: Nagy, Mezőgazd.), 144. 274