Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

mentén a Váci kapuig (tehát a mai Rákóczi út két oldalán, a Tanács körúton, a Deák téren át a Vörösmarty térig) a falusi nép által keresett cikkekkel kereskedők és az apró árusok bódéi helyezkedtek el. A tulajdonképpeni vásártérre kerültek a nagykereskedők és kézművesek bódéi, szakmai csoportosításban.

143 A kamarai adminisztráció rendeletét megelőzően, már március 24-én megérkezett a városhoz a helytartótanács leirata. Ebben a tanács tudomására hozzák a döntést, hogy a vásártér ügyének teljes rendezésével Schilsont bízták meg. Felszólították a tanácsot, hogy minden erejével támog adminisztrátort a vállalkozás sikeres keresztülvitele érdekében.

144 Bz — ismerve az előzményeket — Schilson számára komoly elégtételt jelentett. Ettől függetlenül azonban kétségtelen az is, hogy az ügy intézése az erre legalkalmasabb, leghozzáértőbb kezekbe jutott. Az illetékes felsőbb szervek nyilván tisztában voltak Schilson személyi kvalitásaival, s e megbízatással szaktudásának megbecsülését akarták bizonyítani. A felsőbb hatóságok részéről megnyilvánuló bizalom kétségtelen jele volt az is, hogy amikor II. József halála után a kamarai adminisztrátori szervezet megszűnt s a szabad királyi városok visszakapták pénzgazdálkodási önállóságukat, a helytartótanács Schilsont mint kamarai biztost továbbra is megbízta a vásártér ügyének vitelével.

145 A Schilson számára adott utasítás a következőkben összpontosította a tennivalókat: a házhelyek értékesítése, a rakpart létesítése és a vásártér kiépítése (planriozás és kövezés). A házhelyek értékesítése biztosította a vállalkozáshoz szükséges pénzösszeget. Az ebből származó jövedelem egyharmada alkotta azt a „Verschönerungsfond"-ot, amelyből a vásárteret és az új városrészt megteremtették. Az értékesítés nem ütközött nehézségbe; a pesti polgárság tőkebefektetési készsége biztosította a vállalkozás anyagi alapját.

146 Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy mennyire Schilsonnak volt igaza akkor, amikor — szemben egyes pesti polgárok önös érdekeivel — az igazi közérdekre való hivatkozással tett nagyvonalú javaslatot. Ezzel a vállalkozás két fontos tényezője, az anyagi alap és a tervező „művész" már adva volt. Most már csak ügyes, energikus kivitelezőre volt szükség. Ezen a téren sem volt sokáig hiány: Várady Pál mérnök személye biztosította a vállalkozás műszaki sikerét. A következőkben a vásártér létesítésének eddig jóformán teljesen ismeretlen műszaki vonatkozásait vizsgáljuk meg, hogy ezzel az eddigi feldolgozások alapján inkább adminisztratív oldalról megvilágított új létesítmény teljes színképe álljon előttünk. A kamarai adminisztráció 1789. április 4-én azzal a kéréssel fordul Heppe Szaniszlóhoz, az országos építészeti igazgatóság vezetőjéhez, hogy rendeljen ki szakembert a munkálatok vezetésére.

147 Ekkor lett Várady Pál mérnök-adjunktus ezen. Pest fejlődése szempontjából oly fontos vállalkozás vezetője, vagy mint ő nevezte magát, „werkführender Ingenieur"-je.

148 Közvetlenül az ő feladata lett annak a homokbuckás, hepehupás, vadvizekkel és mocsarakkal tarkított területnek megszelídítése, emberi település létesítésére 270