Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

A tanácsi javaslat legerélyesebb bírálójaként Schilson János, a pesti kamarai adminisztráció vezetője lépett fel, akinek a helytartótanács a Jung-féle tervet véleményadás céljából megküldte. Schilson véleménye szerint ez az új terv sem felelt meg a városszépészeti és közbiztonsági igényeknek. A tanácsi terv mellett a véleményadás során saját tervét is felterjesztette a helytartótanácshoz. Terve kétségtelen műszaki és esztétikai érzéket árul el. Schilson terve, bár alapelveiben nem tér el a tanács második tervétől, azzal összehasonlítva lényegesen nagyobb vonalú és perspektivikusabb. A tervhez csatolt írásos javaslatában maga is többször hangsúlyozza, hogy az új elrendezésben a szabályosságra (szimmetricitásra) törekedett. Nyilvánvaló tervéből az is, hogy feltétlenül ragaszkodott az újabb, merészebb elgondolások megvalósításához. Ezt az indokolás során is hangsúlyozta. Városszépészeti szempontból — s ez a szempont eddig nemigen tűnt elő a pesti tanács egyetlen ténykedésében sem! — javasolta a Rondella lebontását, a gyapjú- és dohányraktárak eltávolítását. Gúnyosan jegyezte meg, hogy a pesti tanács addig soha „die geringste Merkwahlen einer Verschönerungs Kentnis gegeben, vielmehr wo es auf Sie anhern, haben sie die widersinnigste und vernunftwidrigste Produkte gezeiget". Éppen ezért nem áll módjukban egy hasonló nagyvonalú terv saját erőből való megvalósítása. Schilson tervének műszaki szempontból újszerű vonásait a következőkben foglalhatjuk össze: 7. A Rondella lebontása, a Duna-partnak a hajóhídtól a sóházakig gátakkal való megerősítése. 2. A tanács részéről javasolt 8000 négyszögöllel szemben a vásártérnek 14 000 négyszögöl területen való létesítése. 3. A vásártér szélének 4 öl szélességben való kikövezése. 4. A Hatvani utca rendbehozatala, két oldalon kikövezett csatorna létesítése a víz levezetése céljából.

140 A helytartótanács Schilsen terve mellett döntött és 1788. március 7-én ennek megvalósítását javasolta a kancelláriának.

141 Az ügy ekkor azonban hosszú időre megrekedt. A császár a tervet elvetette, költségesnek tartotta, s azt a véleményét közölte, hogy „Pest ohnehin schon gar zu gross ist".

142 A tervet a választott polgárság is hevesen ellenezte s egy újabb beadványban a régi állapot fenntartás mellett foglalt állást. Schilsont azonban nem egykönnyen lehetett szándékától eltéríteni. Viszontválaszában sorra megcáfolta a felhozott kifogásokat, s döntő érvekkel bizonyította be tervének helyességét. Szívós kitartásának eredményeként a kancellária hajlandónak mutatkozott korábbi álláspontjának módosítására. Bnnek alapján a kamarai adminisztráció 1789. április 10-én végleges döntést adott ki a vásártér létesítése ügyében. A paraszt- és állatvásár a Hatvani országútra került, mégpedig a parasztvásár az út jobb oldalára, a mai Köztársaság térre, az állatvásár pedig az út bal oldalára, a mai Almásy tér és Bethlen tér környékére. Az országút két oldalán a Hatvani kapuig s ettől északra a városfal 269