Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

1789. április 10-ig. Az időközben keletkezett számtalan javaslat, terv, rendelet és jelentés eredményeként ekkorra az eredeti elképzeléseken messze túliégő, Pest története szempontjából jelentősebb határozat keletkezett. Új vásártér keletkezésén, új vásári rendtartás kiadásán túlmenően új városrész is született: a lyipótváros.

138 A részleteket illetően a kérdés irodalmára hivatkozva a következőkben tanulmányunk célkitűzésének megfelelően főleg a műszaktörténeti szempontból jelentős momentumokat emeljük ki, s hangsúllyal azokra az adatokra utalunk, amelyeket a kérdésre vonatkozóan újonnan tártunk fel. Azt a javaslatot, amelyet a városi tanács a helytartótanács felszólítására készített, felsőbb helyen nem tartották megfelelőnek. Ottani vélemény szerint a javaslat csupán részletkérdéseket illetően intézkedett, s azzal, hogy az összes árusítóbódénak a Belvárosban való összpontosítását tervezte, a kérdés lényegét nem oldotta meg, sőt: egyéni érdekeket, a pesti kereskedő-polgárok érdekeit szolgálta. A közjó és a közbiztonság érdekeit így figyelmen kívül hagyta. A javaslatban a valóban közérdekű kérdésekről, a paraszt- és állatvásár megfelelő elhelyezéséről, a Dunapart rendezéséről egyáltalán nem történt említés. Új javaslat felterjesztését rendelték tehát el azzal, hogy az a város egyetemének gazdasági és biztonsági érdekeit tartsa szem előtt s ne csupán egyes polgárainak egyéni szempontjait. A leirat szerint az új javaslatban ki kell térni az összes árusítóbódénak a városfalon kívül történő elhelyezésére, mégpedig úgy, hogy azok ne szétszórtan, hanem egy tömegben nyerjenek elhelyezést. A tanács az előírásoknak új javaslatában az alantiak szerint tett eleget : 7. A Duna-parton a hídfő alatt és felett levő területet rakparttá kell kiépíteni, az ácsok és fakereskedők telepeit máshová kell áthelyezni. 2. Az állat- és parasztvásár helyéül a Hatvani linea környékét jelölték ki a lineán belül. Itt egyúttal közkutak létesítését is javasolták. 3. Az értékes árukkal kereskedő vásárosok bódéit a Váci kapun kívül, egy kb. 8000 négyszögölnyi területen (a mai Engels tér környékén) javasolták elhelyezni. Ezt a területet a javaslat szerint planirozással és részben kövezéssel kell a célra alkalmassá tenni. A vásáros bódékat a később kijelölendő részen kell elhelyezni, oly módon, hogy további fejlődése esetén azok a kiképzendő vásártéren túl, folyamatosan, a városfalon kívül a Hatvani, illetve a Kecskeméti kapuig terjeszkedhessenek. Amennyiben erre szükség lenne, a terjeszkedés a Hatvani linea felé menne tovább, az út mindkét oldalán. így az ugyanitt fekvő paraszt- és állatvásárról közvetlen kapcsolat létesülhetne. 4. A Váci kapun kívül fekvő, a vásártér részére igénybe nem vett területen az Újépületig új városrészt kell létesíteni. Ezt a területet parcellázás útján értékesítenék s a vételárakból befolyó összegből pénzalapot létesítenének a vásártér felépítésére és egyéb hasznos kiadásokra. A javaslathoz csatolt tervet a tanács Jung József építőmesterrel készíttette el.

139 A vásártér létesítésének elvi kérdése ezzel megoldódott, a részletekre vonatkozóan azonban még hosszú viták következtek. 268