Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

Mindez világosan bizonyította a városi tanács számára is, hogy csupán a Hülff Bálint-kifejtetté két előfeltétel (műszaki szakértelem és megfelelő pénzalap) együttes megteremtésével lehet komoly eredményt elérni. Erre a XIX. század első negyedében került sor, amikor a megalakuló Szépészeti Bizottmány biztosítani tudta a munkálatok mindkét feltételét. Pest város fejlődésének kétségkívül leggyorsabb ütemű és legjelentősebb szakaszát azok az évek jelentik, amelyek a Rákóczi-szabadságharc és a század vége közé esnek. Rámutattunk ennek az időszaknak megpróbáltatásokkal, nehézségekkel telt voltára, a pusztulásnak azokra a mélypontjaira, ahonnan a felemelkedés és újjászületés pár évtized alatt bekövetkezett. Áttekintettük azokat a műszaki természetű intézkedéseket, amelyek a város gazdasági fejlődésének, nagyvárossá válásának legfontosabb előfeltételei voltak. A következőkben az előbb tárgyalt összes folyamatnak, a város gazdasági vérkeringésének központi színterét, a pesti vásárteret s annak kialakulását vizsgáljuk. Közelebbről azokat a műszaki munkálatokat tárgyaljuk, amelyek a század végén létesített új vásártér kialakításával voltak kapcsolatban. Az egykor híres pesti vásárokról a korabeli irodalom s a későbbi feldolgozások életszerű képet nyújtanak. Ezek alapján felidézhetjük azoknak a színes, kavargó „sokadalmak"-nak képét, amelyek a mai Belváros ódon házai között, egykori szűk kis utcákon és tereken, a pocsolyás, gidres-gödrös Duna-parton, a dereglyéken nyugvó tekintélyes hajóhídon kavargott, amely azonban átcsapott a falakon és városkapukon túlra, a Váci kaputól a Kecskeméti kapuig terjedő területre, a Hatvani út két oldalára, s ott hullámzott ezen a hatalmas területen szinte áttekinthetetlen és megbonthatatlan tömegben. Magyarország összes vidéke, a környező tartományok és országok, a távoli Balkán és a német fejedelemségek kereskedői megjelentek itt hajóikkal, szekereikkel, amelyek áruval gazdagon megrakva áramlottak a Dunán és a befutó országutakon, a vásárra nagy tömegben felhajtott lovak és marhák között. A vásár látogatóinak számát a század vége felé 30 000-nél is többre lehetett tenni, e

gy

_e

gy vásár teljes kereskedelmi forgalma pedig elérte a négy millió forintot is. Ha ezekhez a számokhoz hozzáadjuk Pest lakosságának 25 000-es lélekszámát, valamint a vásárra felhajtott szekerek, lovak, marhák tömegét, fogalmat alkothatunk erről a rendkívüli méretű, évenként négyszer megismétlődő forgalomról, amelynek egyre növekvő arányai komoly gondot okoztak az illetékes városi és országos szerveknek egyaránt.

136 Kereskedelempolitikai szempontokon túlmenően közbiztonsági meggondolások is késztették a helytartótanácsot a vásárok ügyének rendezésére. A vásárok tarthatatlan túlzsúfoltsága végzetessé válhatott volna, ha például a Belvárosban a vásár időpontjában tűz ütött volna ki. A helytartótanács ezért 1785. augusztus 22-én, majd október 25-én ismételten javaslatot kért a városi tanácstól a többé nem halasztható kérdés rendezésére vonatkozóan.

137 Ezzel megkezdődött az új pesti vásártér létesítése tervének hivatali útja s tartott közel négy esztendeig, 267