Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

sóderes fuvarszállítmányoktól könnyebben megrongálódhatna. A gazdasági bizottság Degen tervét elfogadta azzal a változtatással, hogy az út két oldalán húzódó árok kikövezését csak az első szakaszon tartja indokoltnak, mivel a második szakaszon a futóhomok ellen úgysem lehet tenni semmit.

130 A kamarához másnap felterjesztett tervezethez egy 10 872 forintos költségvetést is csatoltak azzal a javaslattal, hogy a kamara 5000 forintnak a városi költségvetésből való fedezéséhez járuljon hozzá, a maradék összeget pedig vállalja magára.

131 A kamara a tervet az építészeti igazgatóságnak adta tovább tanulmányozás végett. Az igazgatóság — az 1782. évi vonatkozó rendelkezésre való hivatkozással — az út mindkét oldalán egy 6 öl szélességű sáv terméskővel való kirakását javasolta. Bzzel a változtatással s a költségvetési javaslat elfogadásával érkezett meg 1802. február 10-én a kamara jóváhagyása a városi tanácshoz.

132 A munkálatokat ez év júniusában kezdték meg, mivel előbb tisztázni kellett a város, Degen, illetve az építészeti igazgatóság között a technikai kivitelezésre vonatkozó nézeteltéréseket. Degen ugyanis nem tartotta indokoltnak eredeti elgondolásának megváltoztatását, mert erre szerinte semmilyen szükség nincs, anyagilag viszont tetemes költségtöbbletet jelentene. A futóhomok ellen — valószínűen az eddigi tapasztalatok alapján — a nagy költségtöbbletet jelentő kövezési munkálatok sem jártak komolyabb eredménnyel. Valószínű, hogy a helyi viszonyokkal ismerősebb városi tanácsot anyagi szempontok is vezették, amikor Degen tervét pártfogolta.

133 Ebben az értelemben terjesztette fel a tanács mérnöke ellenvéleményét, s ily értelemben is indították meg a munkálatokat, amelyek 1802 júniusától 1805 májusáig tartottak. A hosszú építkezési időszakból le kell számítanunk az őszi és téli hónapokat, amelyek alatt a munkálatok szüneteltek (ez évente legalább Öt hónapot jelentett!), valamint figyelembe kell vennünk, hogy 1805-re csupán 567 forint költség húzódott át, tehát ebben az évben már komolyabb munkálatok nem folyhattak. Következésképpen a munkálatok gyakorlatilag már 1804 őszére befejeződtek. Mindezek alapján megállapítható, hogy az Üllői útnak a Kálvin tértől a Nagyvárad térig tartó szakaszát mintegy másfél év alatt építették meg. A költségek viszont lényegesen túllépték az előirányzatot: összesen 16 049 forintba került az út megépítése.

134 Ugyanezekben az években folytatták a Kecskeméti kaputól a Dunáig, az új városrészek felé vezető út (tehát a mai Múzeum és Tanács körút, onnan a Dunáig) építését is, a munkálatok azonban 1804 júniusában pénzhiány miatt abbamaradtak.

135 A városi tanács az útépítkezésnek sima, akadálytalan folytatását először csupán egy új mérnöki állás megszervezésével is biztosíthatónak gondolta. Kétségtelen, hogy a mérnöki állás megszervezésének voltak előnyei. Azok a munkálatok, amelyeket a megfelelő pénzalap biztosítása nélkül is sikerült megvalósítani (Üllői út), műszaki szempontból nem voltak kifogásolhatóak. A megfelelő rendszeres pénzalap hiánya miatt viszont más, szintén fontos útszakasz építése (Tanács körút) abbamaradt. 266