Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

nyéknek. A város forgalma ekkor ugrásszerűen emelkedett, az országutak igénybevétele évről évre nőtt, az amúgy is rossz altalajjal rendelkező, régi módszerekkel épített utak élettartama egyre rövidebb lett. Erre utal a helytartótanácsnak 1778. március 23-án kelt, a pesti tanácsban bemutatott rendelete, amely előírja, hogy ezentúl az új útépítéseknél műszaki felügyeletet kell biztosítani, hogy így „pro modernis rerum circumstantiis non modo vecturae et transportus militares et annonae publicae facilitentur, sed etiam publicum commercium et proprium etiam contribuentium de aliorum quorumvis vecturas facientium commodum promovetur".

117 Az államgazdaság szempontjai mellett hangsúlyozottan megjelenik a magánkereskedelem érdeke is a közforgalom fokozásában. A rendeletnek megfelelően a következő években már valóban mérnökök szakértelmére támaszkodott a pesti tanács nagyobb arányú útépítési munkálatok esetén.

118 Pichler Iyőrincnek és Ballá Antalnak, a kor neves mérnökeinek közreműködése azonban ekkor már nem volt elegendő az egyre súlyosbodó problémák megoldásához. Évről évre rengeteg pénzt és energiát fektettek be az útépítési munkálatokba, azonban az ősi esőzések az utakat oly mértékben tették tönkre, hogy szinte minden évben új javítási munkát kellett elrendelni. Ez indította végül is a pesti tanácsot 1782-ben arra az elhatározásra, hogy a városon kívüli utaknak új módszerek bevezetésével való újjáépítését elrendelje. Tekintettel arra, hogy az addig használt alapanyagok (föld és sóder) nem bizonyultak időállóaknak, határozatba ment, hogy ezentúl a falakon kívüli utakat is ki kell kövezni, hasonlóan a belterület utcáihoz. Ily módon öt útszakasz építését vették tervbe: a Kecskeméti, Soroksári és Üllői utak egyes szakaszait, a Hatvani és a Váci kapuk közötti útszakaszt, valamint a Váci kaputól a Sóház felé vezető utat. Az újonnan létesítendő utak szélességét 5 ölben szabták meg.

119 A rendelkezés végrehajtása azonban kezdettől fogva sok nehézségbe ütközött. Bleinte vitára adott alkalmat annak megállapítása is, hogy az építéshez szükséges fuvarok felől — ami a költségek nagyobb részét jelentette — vajon a városi fuvarbérlők (Pesthiensis Civitatis laborum ac vecturarum contractualium arendator — Fuhrwesenspächter) avagy a város köteles gondoskodni, A bérlők ez ellen a költségtöbblet ellen természetesen élénken tiltakoztak, mivel szerződésszerűen csupán a belterületi utak karbantartásával kapcsolatos fuvarok előállítására voltak kötelezve. A külterületen egyetlen úttal kapcsolatos szállítási költségek kimerítették volna a belterületi szállítások egész évi keretét.

120 A bérlők tiltakozását a kamara is méltányolta és mentesítette őket a külterületi szállítások alól. Egyúttal elrendelte, hogy egy külterületi út építésének tervét és költségvetését a város terjessze fel elbírálás végett a kamarához.

121 A tanács megbízásából a tervet Strobel Ferenc pesti kőművesmester készítette el. A terv nagyjából megfelelt az eredeti elgondolásnak. A munkálatok összköltségére 34 354 forintot irányoztak elő; megindításuk előtt az új módszerek kikísérletezése céljából a Hatvani út 838 négyszögölnyi területén próbakövezést végeztettek. A pesti ún. Jaeger-féle kőbányák 263