Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

igazolásával bejelentette, hogy az árvízvédelmi munkálatoknak a külvárosokat érintő része befejezést nyert.

109 A belvárosi árvízvédelmi munkálatokat illető tervet Várady már előbb ismertetett elgondolásai alapján Degen Jakab, Pest város első mérnöke dolgozta ki részletesen. Ezt a tervet a városi tanács 1801. szeptember 19-én terjesztette fel engedélyezésre.

110 A kamara 1802. július 21-én járult hozzá a felterjesztéshez, a külvárosi védőmunkálatoknál alkalmazott tárgyi feltételekhez hasonló módon.

111 B létesítmények megvalósulása — tekintettel arra, hogy a tervet előre nem látott problémák miatt több ízben módosítani kellett — már a város műszaki történetének új, modernebb korszakában történt meg. Az ország különböző tájai felől a pesti révnél találkozó szárazföldi utak jelentősége a város egész története folyamán döntő mértékben megnyilvánult. Ezek a természeti adottságokban rejlő lehetőségek különösen a XVIII. század második felében jutottak érvényre, amikor a város azzal, hogy a keletet és nyugatot összekötő tranzitóforgalom útjába esett, már összbirodalmi szempontbál is jelentőssé vált. Az úthálózat fontossága a merkantilista gazdaságpolitika fokozatos kibontakozásával egyenes arányban nőtt. A Váci út ekkorra már Pozsony, Bécs és Szilézia felé, a Hatvani út Eger, Miskolc, Kassa és lengyelország felé, az Üllői út a Tiszántúl, Erdély és a román fejedelemségek felé, a Soroksári út pedig a Nagyalföld, Dél-Magyarország és a Balkán felé bonyolította le a kereskedelmi forgalmat. A merkantilista szemlélet a gazdasági élet legfontosabb területének a kereskedelmet tekintette, amely nélkül nem képzelhető el egészséges pénzforgalom sem. Ennek előbbrevitele természetesen a forgalom minél simább, akadálymentesebb lebonyolításával történhetett meg. így az úthálózat fejlesztése elsőrendű problémává vált. Az 1723 : 15. törvénycikk ennek a felfogásnak a szellemében jött létre, s az ekkor felállított országos kormányszerv, a helytartótanács egyik központi feladatává ezeknek az elveknek megvalósítását tette.

112 Ettől kezdve egymásután látnak napvilágot a vám- és útügyet illető helytartótanácsi rendeletek, amelyek azonban — éppen a kérdés igen bonyolult és szétágazó volta, valamint a terület elhanyagoltsága miatt — csupán hosszú évek múlva hoztak eredményt. Az általános európai helyzetnek megfelelően nálunk is az úthálózat javítása haladt a leglassabban.

113 Ebben jurisdictionális problémák játszották a fő szerepet. Az az elv ugyanis, hogy az útépítés és útkarbantartás terheit azok viselik, akiknek azokból hasznuk van, tehát akiknek területén azok áthaladnak — rendkívüli mértékben megnehezítette a helytartótanács központi irányító és ellenőrző funkciójának kialakítását. Az elszaporodó s a kereskedelmet gátló vámhelyek felszámolása, az ezekből hasznot hajtók útkarbantartási kötelezettségének megállapítása nehézkes, számtalan jogi vonatkozás figyelembevételére kényszerítő feladat volt. Ez megnyilatkozott a rendelkezések késedelmes, sokszor 261