Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

A város viszont kötelezte magát, hogy a Városerdő felé vezető utat — a mai Gorkij fasor — kiépíti s a prímás által beszerzett fákkal mindkét oldalon fasorszerűen kiképzi. Az út és a fák gondozása a továbbiak során a várost terheli. Erre a célra a város 1500 forintoskölcsön felvételére kapott engedélyt a kamarától.

53 A „sivány homokból és motsárbólálló földön" a tervbe vett „mulatóhely" létesítésének tervét, a terv kivitelezését Witsch Rudolf, a bánáti német határőrezred földmérője, a prímás mérnöke és kertésze végezte, akit a futóhomok megkötésére vonatkozó elméleti és gyakorlati felkészültsége különösen alkalmassá tett e megbízatás végrehajtására. A munkálatok részletes lefolyása felől Witsch Rudolf 1809-ben megjelent és fent más szempontból ismertetett könyvéből van tudomásunk. A mű 3. fejezetében „annak megmutatására, hogy a homokos pusztát lehet haszonra fordítani", a városerdői munkálatokat ismerteti.

54 A munka a maga korában szokatlanul nagy apparátussal, 2000 napszámos foglalkoztatásával már 1799 júliusában megindult. Az első teendő a mocsár valamilyen formában való levezetése, illetőleg tó-jellegűvé való átformálása volt. Ezért a mocsáron keresztül egy csatornát ástak, s ennek segítségével két szigetet alakítottak ki. Majd, hogy ezekre a szigetekre alkalmas bejárást létesítenek, egy 10 öl széles és 500 öl hosszú fősétányt alkottak a homokbuckás, hepehupás talajon, a következő módon: a homokdombok elterítése s az egyenetlen talaj planírozása után négy sorban nyár- és vadgesztenyefákat ültettek s ezáltal az utat három részre osztották. A szélesebb középső szakasz lett a kocsiút, a két szélső keskenyebb a két gyalogút. A fák ültetésére különös gondot fordítottak. Az 50 köbláb mély gödröket gyepfölddel töltötték, hogy így a fák megmaradását, fejlődését biztosítsák.

55 A nagy gonddal és felkészültséggel megindított munkálatok további menetét igen hátrányosan befolyásolta a hercegprímásnak még abban az évben bekövetkezett halála. A város és az örökösök kölcsönös bizalmatlansággal viseltettek egymás iránt, s ennek hatása nem maradt el a munkálatokat illetően. Hülff Bálint mint a városszépítési ügyek szakértője (Verschönerungs-Commissaire) vette ezután gondjába az elárvult vállalkozást s a szerződésben említett, ekkorra már nagyjából elkészült út fásítását, a két oldalán húzódó homokos terület parcellázását javasolta.

56 1800 tavaszán ezeket a telkeket árverés útján adták el, s a homokon létesített szőlők és gyümölcsöskertek létesítésével a ligetnek a futóhomoktól való megóvását is nagyban elősegítették.

57 Magának a Városerdőnek továbbfejlesztése azonban csak igen lassan haladt előre. A Batthyány-örökösök végeztettek ugyan bizonyos fásítási és kertépítési munkálatokat Witsch Rudolf irányításával, azonban lényeges szerződéses kötelezettségeiknek: a gazdasági épületek és szórakozóhelyek létesítésének nem siettek eleget tenni. A város, valamint az elővárosi telektulajdonosok fokozódó nyugtalansággal szemlélték a helyzetet. Kétségeiket Batthyány Józsefnek, az örökös Batthyány Tódor fiának a városhoz intézett levele — amelyben a vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló szándékát fejezte ki — sem osztotta el teljes mértékben.

58 A sok huzavonán ke252