Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240

Ennek következtében kért arányosítást. Kétségtelen, hogy a mezőgaz­dasági és szőlőgazdasági szempontból hátrányosabb helyzetben volt. Határa szűk területre terjedt ki. A szomszéd nemesi birtokok közelről határolták, s így még az állattartás is komoly anyagi nehézségeket okozott. Számba vehető szőlőművelés 1699-ig a határban nem folyt. 69 Pest fejlődése tehát kezdettől fogva a Werlein által is helyesen fel­ismert, természetadta úton indult meg: a kereskedelemmel kapcsolatos jövedelemszerzés útján. Az országos vásártartás 1690-ben történt enge­délyezése, a két év múlva engedélyezett kövezetvám, az 1696. évi kamarai vizsgálat ennek a fejlődésnek a legfontosabb állomásai. Fontos határkő a város életében az 1698. évi harmincadmentességi privilégium és a szabad királyi városi jelleg elismerése is. Összegszerűen mutatkozik az eredmény az 1703—1704. évi számadáskönyvben, amely szerint a város összjövedelmének 36%-át a vásárbevételek alkotják. Ugyanekkor Budán a hasonló jellegű jövedelem 3%-ottesz ki. Ennek következménye, hogy Pesten — adataink szerint — nem volt szükség a városi különadó kivetésére. Ugyanis sem a fennmaradt számadáskönyvben, sem egyebütt nem találtunk arra vonatkozóan adatot, hogy a város külön városi adót is szedett volna polgáraitól. (Nagy István szerint Budán ez az adó általában a porció egyharmadát tette.) A számadáskönyv százalékos adatai mutat­ják, hogy Pesten a pénzgazdálkodás viszonylag kiegyensúlyozottabb volt, így a városnak nem kellett ehhez a polgárokat különlegesen terhelő adónemhez fordulnia. Inkább választotta a város a porcióhátralék útját. A pesti gazdálkodás viszonylag reálisabb voltára mutat az is, hogy Pes­ten csupán egyszer hallunk a tanács pénzkezelésével kapcsolatos panasz­ról. Az 1699-ben tartott nagyszabású vizsgálat minden ez irányú vád alól teljes mértékben tisztázza a tanácsot. Az anyagi természetű kifogások inkább Proberger polgármester serfőző monopóliumával kapcsolatosak. A szűkebb anyagi keretek között gazdálkodó Pest a rendelkezésünkre álló adatok szerint kezdettől fogva megbízhatóbb anyagi bázist tudott magának teremteni, mint kissé nagylábon élő testvérvárosa. 70 Való­színűnek látszik, hogy ebben Mosel Antal syndicusnak is jelentős szerepe volt. Ami az adóteher aránytalanságával kapcsolatos állandó pesti pa­naszokat illeti: a fentiek alapján azokat általában túlzottaknak kell minősítenünk. A városi tanácsok felterjesztései általában panaszokkal teltek — ezeket természetesen megfelelő értékükre kell leszállítanunk. Vonatkozik ez a Pesttel kapcsolatos panaszokra is. A kamarát ezek a panaszok nem is hatották meg túlságosan, s Pest arányosítási kérelmei kellemetlen eredménnyel jártak: 1702-ben mindkét város adóját fel­emelték, s így arányosították a budai körzet többi városának adójához. Pestnek csupán annyi elégtétele lehetett Budával szemben, hogy míg adóját csupán 38%-kal emelték meg, addig Budáét 58%-kal. Összefoglalóan: Az első két évtized Budáénál mozgékonyabb po­litikai fejlődését Pesten teljes mértékben indokolja a város egészségesebb gazdasági fejlődése. 232

Next

/
Thumbnails
Contents