Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240

kozottabb alkalmazása, hogy így a nyilvántartások pontossága, a határidők betartása és a szigorú behajtás biztosítható legyen.

28 A rendelet szigora a következő évek összegszerűségeiben is tükröződik. 170l-re az országos 3,2 millió forintból Pestre már 2609 Ft 54 kr esik. Szerencsés véletlen következtében rendelkezésünkre áll ennek az 1701. évi porciónak a felhasználására vonatkozó kimutatás. Az udvari kamara ugyanis — nyilván az 1699. évi reform nyomán — 1701 májusában elrendelte, hogy a porció computusát nyilvánosságra kell hozni. Ez a computus a befolyt összegeknek csapattestenként való hováfordítását tartalmazta. A Schweidler egri főhadbiztos körzetéhez tartozó Buda 3944 Ft 44 1/2 kr-t, Pest a kivetett 2609 Ft 54 kr-ból annak 76%-át 1979 Ft 84 kr-t fizetett be, mely összeg (másokkal együtt) a Savoy ai Jenő-ezred, valamint a budai és váradi helyőrség ellátására fordítódott. Az elszámolás adatai kétségtelen aránytalanságot mutatnak a két város, valamint a többi városok adóterhei között: Kőszeg 5436 Ft 63 kr-t, Eger 4617 Ft 14 krt, Ruszt 4077 Ft 85 kr-t, Kanizsa 3688 Ft 71 1/2 kr-t fizetett. Csupán Esztergomé és Fehérváré maradt a pesti összeg alatt. Az adatok nyilvánosságrahozatala Pest számára keserves következményekkel járt. A város már régen panaszkodott amiatt, hogy Budához képest adóterhei aránytalanul nagyok. Most — nyilván a négy város panaszára — a subdelegata commissio 1701 szeptemberében már közölte, hogy 1702-re Budát 6286 Ft 75 kr, Pestet 3592 Ft 43 kr porcióval terheli. Ez Pest esetében 38%-os emelkedést jelentett. A rendelet az adóemelést az országos elosztás felülvizsgálatával és az arányosítás szükségességével magyarázta. Hasonló mértékben emelkedett Esztergom és Fehérvár adója is, míg a másik négy városra az előző évi befizetés arányában vetették ki az új adót.

29 Az arányosítás az érdekelt városokat súlyos helyzet elé állította. Ez látszik abból is, hogy Pesten 1702 elején mintegy 900 forintnyi hátraléka az év közepére 1600 forintra emelkedett, s csupán az év végére csökkent 950 forintra. Ez egyúttal viszont a város tűrhető fizetőképességét is jelzi. A subdelegata commissio ugyanakkor közli, hogy be szándékozik vezetni az alsó-ausztriai adó végrehajtási eljárást, amely szerint a közösségi katonai végrehajtás helyett az egyéni hátralék 10%-át évente a tartozási tőkéhez csatolják, s ha ez eléri az adóköteles ingatlan értékét, akkor egyéni árverést tartanak.

30 Mindez alaposan indokolja és magyarázza a város prívilegiális küzdelmének fokozódó lendületét, amely — a porcióösszegek egyidejű emelkedésével — 1703-ban érte el csúcspontját. 1702 augusztusában a város porcióhátraléka mintegy 5000 forint, amely 1703 elejére 6700 forintra emelkedett. E téren az egyetlen engedmény az volt, hogy 1703-ban a porciót terményben és állatban is le lehetett róni. Ugyanekkor viszont egyre fenyegetőbbé vált a behajtás követelésének hangneme.

31 Sajnos, csupán korszakunk második feléből vannak adataink arra vonatkozóan, hogy milyen módon osztották el belsőleg az egyes városokra kivetett összeget (tehát, hogy mi volt a repartitio?) A repartitio a polgárság és a város adóalapját határozta meg. Két ilyen kimutatás áll 220