Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

67 J. PMlippi, Zut Geschichte der Reichskanzlei unter den letzten Staufern. Münster i. W. 1885, 65. old. VI. t. 5b. 68 Erben, Rombilder ... 7—22. (Igaz, hogy inkább a későbbi korokban.) 69 Suhle, Deutsche Münz- und Geldgeschichte . . . 70 Néhány példa: Weif Oroszlán Henriknek tudvalevőleg Braunschweig volt egyik legkedvesebb tartózkodási helye. Braunschweig város XIV. századi pecsétjének (E. v. Berchem, Siegel. Berlin 1918, 110. kép) ábrázolása szinte a legkisebb részletekig azonos Oroszlán Henrik egyik pénzével (Suhle utóbb i. m. 111. kép). Mivel a pénz korábbi, a pecsét tehát, annak mintájára készült. A pecsét és pénz egyébként a Dankwarderode várat és az előtte felállított oroszlánszobrot ábrázolja. — Vö. még: v. Pflugk-Harttung i. m. 15—18. 71 Kumovovitz, Authentikus pecsét ... 55. 72 Ilyen pl. Nagy Károly bullája, a capuai bullák, és általában a korai császárbullák. Pl. IV. Henriké: Évben, Kaiserbullen ... 4. kép. 73 Először a háromtornyú vár mellé falakat húznak (G. Tumbült, Die Westfälischen Siegel des Mittelalters, II. 2. Münster 1887, 18). Másik típusnál a két szélső torony hátrább kerül, ferde fal köti össze a kaputoronnyal és ezáltal perspektivikus képet mutat (pl. Münster város pecsétje: Seyler i. m. 326. kép). Ennek továbbfejlődése a városkép (pl. Padova pecsétjén: Bascapè i. m. I. t. 11.). 74 Ilyen pl. a 70. jegyzetben említett braunschweigi pecsét. 75 Pl. Andernach pecsétjén (Endrulat i. m. VII. t. 2) már inkább baldachinnak lehet vélni a Madonna felett emelkedő boltozatot, mint kapunak. 76 Pl. a marburgi székesegyház üvegfestményein (Madonna és Szt. Ferenc) : R. Hamann, Geschichte der Kunst von der altchristlichen Zeit bis zur Gegenwart. Berlin 1955, VIII. t. 77 Pl. Ypernben a városháza, Bayonne-ban a katedrális (Lecoy de la Marche i. m. 100—101. kép), vagy Dankwarderode vára (1. 70. jegyzet). 78 A legvalósághűbb ábrázolás Bajor Lajos császár aranybullájának Rómalátképe (Erben, Rombilder . . . III. t.; leírása és topográfiai azonosítása: 57. kk.). Ennek a pecsétnek politikai tartalma van, a rajta ábrázolt épületek kapcsolatban vannak az 1328-as eseményekkel, Lajos császárkoronázásával (uo. 76). 79 Suhle, Burgbrakteaten 197. 80 Tumbült i. m. 81 A Lind i. m.-ben közölt topografikus ábrázolású városi pecséteknek fele kéttornyú: pl. Wiener-Neustadt, Linz (első pecsét), Radstadt, Laa, Ips, Waidhofen a. d. I., Drosendorf, Hradisch, Zwetl stb. 82 Pl. Danguedocban: Ambialet, Castelnaudary, Castel-Sarrasin, Cordes, Lautrec, Montréal, Saissac. Douët d'Arcq i. m. II. köt. 5605. kk. sz. 83 P. Kletler, Die Kunst im österreichischen Siegel. Wien 1927, 49. kép. 84 Pl. Raguza pecsétjén: Darvasy i. m. 17. kép. 88 CNH. I. 176—178. Igen hasonló ezekhez egy nemrégen Budapest határában előkerült friesachi éremleletben talált dénár, amelyre Gedai István hívta fel a figyelmünket, amiért ezúton is hálás köszönetet mondunk. Az érem publikációja a Budapest Régiségei XX. kötetében jelenik meg. A rákosszentmihályi friesachi éremlelet címmel. 86 Esztergom: Dl. 161. — Nyitra: Dl. 40007. — Garamszentbenedek: Dl. 181. — Zobor: Dl. 666. — Pozsony: Dl. 384. 87 Darvasy i. m. 17. kk. 88 Roman i. m. 133» kk. — Ewald i. m. 211. stb. 89 Bascapé i. m. 81. 90 H.'Planitz, Die deutsche Stadt im Mittelalter von der Römerzeit bis zu den Zunftkämpfen. Graz—

Köln 1954, 234—236. Álláspontja a fentiek értelmében nem állja meg a helyét, [mert minden területen más és más topografikus pecsétfajta volt szokásban. 91

Phillippi i. m. 65: „ab alia parte erat castrum". 92 Dl. 83130 (1270). 93 Darvasy i. m. 17. 94 Uo. 42. 133