Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
95 Pannonhalmi főapátság rendi levéltára. 1152. Az adatot Németh Annamáriának köszönjük. 96 S. Jakó, Sigilografia cu reférire la Transilvania. (Documenti privind Istoria Romíniei, Introducere.) II. köt. 1956, 613. 97 Darvasy i. m 18. 98 Kletler i. m. 24. kk. »»Seyler i. m. 237. kép (1212). 100 Kletler i. m. 25. 101 Első pecsétje: Lind i. m. 14. t., 9. (1288). — O. v. Mitis, Die Siegel der Babenberger (ergänzt von Franz Gall). Publikationen des Institutes für österreichische Geschichtsforschung, III. Reihe. 3. köt. Wien 1954, 102. sz. i° 2 Dl. 844. 103 Uo. 921. 104 Uo. 954. 105 Már a 80-as évek elején gyakori: Kumorovitz, Pecséthasználat . . . 44— 45. kép. A királynék közül Penenna 1291. évi kettős pecsétjének hátlapján szintén megtaláljuk (Dl. 1320). A budaihoz hasonló megoldásban ölelik körül az indák a francia Castelsagrat város pecsétjén a pajzsot (Collections Sigillographiques . . . VI. t. 19.). 106 Planitz i. m. 102. kk. — La Ville. I. köt. Institutions Administratives et Judiciaires. (Recueils de la Société Jean Bodin. VI.) Bruxelles 1954, 457. kk. 107 O. Redlich, Die Privaturkunden des Mittelalters {Erben—Schmitz—Redlich, Urkundenlehre. III. köt.) München—Berlin 1911, 115. 108 Bascapè i. m. 66. — Planitz i. m. 115, 338. 109 PI. : Griffus ut has angit, sic hostes Janua frangit (Genua pecsétjén griff madár marcangol egy állatot). Urbi Vulterre, pareatis undique terre (Volterra városa) stb. Bascapè i. m. 73—74. 110 A pármai krónika írja Reggióról 1289-ben: ,, . . . populus Regii dederunt totum dominium civitatis Regii et episcopatus in manibus potestatis Parme, et vexilum S. Prosperi et claves portarum et palatiorum et vexilum et sigilum comunis et seipsos ..." Idézi: Bascapè i. m. 118. 111 Uo. 64. kk. - Planitz i. m. 115. - La Ville. I. köt. 355. 112 Redlich i. m. 117. 113 A. Giry, Manuel de diplomatique. Paris 1894, 835-836, 851. kk. 114 F. Lot—R. Fawtier, Histoire des institutions françaises au moyen âge. IL köt. Paris, 1958, 372. kk. (Párizsról). La Ville I. köt. 397 (Közép-Franciaország). no pi Flandriában a grófi bailli. H. Pirenne, Les anciennes démocraties des Pays-Bas. Paris 1910, 90. 116 R. Sehr anil, Stadtverfassung nach Magdeburger Recht. Breslau 1915, 208—209. Nürnbergben beolvadt a bíróság a tanácsba: E. Pitz, Die Entstehung der Ratsherrschaft in Nürnberg. München 1956, 51. — Vö.: La Ville, I. köt. 475. kk. 117 Redlich i. m. 184. — A. de Boüard, Manuel de diplomatique française et pontificale. IL köt. L'acte privé. Paris 1948, 241 — 243. Eredetileg az échevinek szóbeli tanúságának írásba foglalása (uo. 234—236), később azonban beírják, hogy bíróságként működtek közre. 118 Redlich i. m. 186. kk. 119 Uo. 200. kk. 120 de Boüard i. m. II. köt. 153. kk. 121 T. Smiöiklas, Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, Zagreb, IV. köt. 264. Cseh- és Morvaországban is csak az 1240-es évektől találunk városi pecséteket: Sebánek, Das Verhältnis zur Urkunde als methodischer Faktor der diplomatischen Arbeit. [Sbornik praci filosofické fakulty Brnënské University 1959. 16.) 122 Monumenta ecclesiae Strigoniensis. (A továbbiakban: Mon. Strig.) I. köt. 431. 123 Uo. I. köt. 453. 124 Bp. oki. eml. I. köt. 100-101. 125 Dl. 73625. 126 Uo. 83130. 134
