Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

1873, 3898. sz. - Hasonlók: Dordrecht (1322): + Clavis : secret! : sigüli. (Uo. 3921. sz.) — Az angol Bristol város kettőspecsétjének hátlapját szintén secreti clavisnak nevezték. Ewald i. m. 89. — Egy sziléziai adat pedig a clavist munimennel szinonim formában használta. Du Cange, Glossarium mediae et infimae latinitatis, II. köt. Niort 1883, 361. — Angliában a királyi nagypecsétet a királyság kulcsának (clavis regni) tartották. H. Ohnesorge, Die Siegel als Mittel der königlichen Prärogative in England. Kassel 1928, 1. old., 90. old. 1. jegyz. 42 Schmoll i. m. 4. 43 Gárdonyi i. m. 116. 44 Serare annyi mint seris claudere, azaz bezárni. Du Cange i. m. VII. köt. 434 (itt az összes változatai megtalálhatók). — A magyarországi latinságban sem volt ismeretlen a szónak ez a jelentése. A XIV. századi krónikaszerkesztés 82. fejezetében pl. „seratis ianuis" kifejezés található. E. Szentpétery, Scriptores rerum Hungaricarum. I. köt. Bp. 1937, 339. 45 A felirat megfejtésében Kumorovitz L. Bernát és ifj. Horváth János tanácsaira támaszkodhattunk, akiknek ezúton is hálás köszönetet mondunk. iG Hóman B., A magyar czimer történetéhez. Turul XXXVI (1918-21) 5. — Kumorovitz L. B., A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma. Gödöllő 1942, 9. «L. pl.: Ewald i. m. 212. 48 Ivanyi B., Eperjes szabad királyi város czimerei és pecsétjei. Turul XXIX (1911) 17. — Darvasy M., Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Bp. 1942, 21-25. 49 Kumorovitz, Pecséthasználat . . . 47. 50 Hóman, A magyar czimer . . . i. h. 61 Uo. 11. — Kumorovitz, A magyar címer ... 9, 21. 52 Uo. 9. 53 Uo. 64 Seyler, i. m. 321. kk. — Ewald i. m. 211 — Lecoy de la Marche i. m. 216. kk. — Roman i. m. 129. kk. — Bascapè i. m. 80. kk. 55 A. Luschin-Ebengreuth, Friesacher Pfennige, Numismatische Zeitschrift (1923) passim. — Hóman B., Magyar pénztörténet. Bp. 1916, 299. kk. 56 Erben i. m. 26—27, 33. kk. — A. Suhle, Sind die meissnischen sog. Burgbrakteaten wahrheitsgetreue Darstellungen mittelalterlicher Burgen? Frühe Burgen und Städte. Berlin 1954, 196. 67 Erben i. m. I. t. 2. — P. E. Schramm, Herrschaftszeichen und Staatssymbolik. Stuttgart 1954-56, I. köt. 298-299. (Bizánci hatás lenne?) 58 Schramm i. m. I. köt. 306. — A. Suhle, Deutsche Münz- und Geldgeschichte von den Anfängen bis zum 15 Jahrhundert. Berlin 1955, 28. 59 Suhle, Deutsche Münz- und Geldgeschichte ... 30. kk. 60 L. 28. jegyzet. 61 Erben i. m. 50. (Táblázatban állítja össze a bullatípusokat.) 62 F. M. Haberditzl, Über die Siegel der deutschen Herrscher vom Interregnum bis Kaiser Sigmund. MIÖG XXIX (1908) 644-646. - Erben i. m. 63 C. Paoli, Grundriss zu Vorlesungen ueber Dateinische Paléographie und Urkundenlehre, III. 2. Innsbruck 1900, 320. — /. v. Pflugk-Harttung, Ueber Münzen und Siegel der älteren Päpste, Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken, V. köt. 1903, 5—14. — W. Erben, Kaiserbullen und Papstbullen. Festschrift Albert Brackmann dargebracht. Weimar 1931, 153. kk. 64 Muratori i. m. 105—106. 65 A jeruzsálemi királyságban Amalrich király 1172. évi bullájának hátlapján templom Civitas regis regum omnium körirattal. [Seyler i. m. 149.) — A tyrusi érsekek bulláin a háromtornyú vár a Civitas Tyrit jelenti. (XII. század Frigyes érsek: Douët d'Arcq i. m. III. köt. 11812. sz. D. még 1279-ből: uo. 11813. sz.) - A ciprusi királyok bulláinak reversén a városkapu vagy háromtornyú vár a fővárost, Nicosiát jelenti. (Alix királyné, 1234: uo. 11802. sz.; Henri de Dusignan király, 1247: uo. 11804. sz.; Hugues II. de Dusignan király: uo. 11805. sz.) 66 Montferrati Bonifác thessalonikéi király bullájának hátlapján a városkép Civitas Thessalonicarum köriratot visel: Schramm i. m. III. köt. 858. 132