Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

megalakult tabáni rác céh a szabó és posztókészítő céh volt, mely 1695. március 15-én kapott I. Lipóttól privilégiumot.

116 A tabáni rác szabók az előző évben szereztek az Administratiótól egy pátenst, amely szerint a vásárokon árucikkeikkel szabadon kereskedhetnek.

117 A rác szabók a következő években is szabadon kereskedhettek áruikkal nemcsak a vásárokon, hanem a tabáni boltjaikban -— az Országúton, a Főtéren és a fehérvári kapu utcájában is.

118 Ugyancsak 1695-ben kaptak privilégiumlevelet a tabáni rác mészárosok,

119 valamint a rác paplan- és zubbonykészítő céh is.

120 1696. június 23-án a budai és komáromi rác kalaposmesterek kaptak közös céhszabályokat.

121 1697-től kezdve tudunk rác szűcs-céhről is, de articulusaikat nem ismerjük. Az óhitű és katolikus rácok közös céhe volt ez, a céhláda egyik kulcsát katolikus mester őrizte.

122 Ugyanebben az évben hallunk először a budai rác szappanfőző céhről is, mely a pesti rác szappanfőző céhtől kapott articulusokat.

123 Hasonlóképpen a pesti anyacéhtől kaptak articulusokat 1699-ben a tabáni rác papucskészítők — vagy miként őket nevezték : ,,croatÍsche schuhmachermeister"-ek - is.

124 Ezek azonban csak a budai tanács nagy ellenkezése dacára kaphatták meg az articulusokat. Ugyanis a tanács véleménye szerint ezek nem igazi iparosok, mert csaknem minden rác készít az állatok kikészített bőréből lábbelit, papucsot és nem „horvát parasztcsizmát". A többi mesterember céhen kívül folytatta iparát, a városi céhekbe nem vették fel őket, mert nem voltak katolikusok. A tabáni lakosság második csoportját az iparosokénál jóval kisebb számú kereskedő réteg tetté ki. Ezek közül 1702-ben Tehát a görög ritusú rácoknak 8%-a, a katolikusoknak pedig csak 1,6%-a élt a kereskedelemből. A 38 rác kereskedő közül 14-nek volt szőlője. Állataik az összeírás szerint nem voltak. Az 1696-os összeírásnak az a megjegyzése, hogy a tabáni rácok legnagyobbrészt kereskedők, minden valószínűség szerint azon alapult, hogy a lakosság egyéb rétegei is foglalkoztak valamilyen formában kereskedelemmel, főként saját termelvényeik árusításával. Tabán rác lakosságának legnagyobb részét azonban mind az óhitűek, mind a katolikusok közül azok alkották, akik szőlőműveléssel, földműveléssel foglalkoztak, részben mint szőlő vagy szántóföld-birto74 Óhitű rác Katolikus rác Kereskedő 3 1 Szatócs 27 2 Gabonakereskedő 1 — Halkereskedő — 1 Zsibárus 2 — Egyéb 1 —