Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

Az óhitű rácoknak tehát 63%-a, a katolikusoknak pedig csaknem 70%-a foglalkozott mezőgazdasággal. Természetesen állatokat is ők tartottak aránylag legnagyobb számban, a város többi lakóihoz viszonyítva. Ugyanis a 283 óhitű rác paraszt és kapás közül 56, a 173 katolikus rác közül pedig 84 tartott lovat, ökröt vagy tehenet. Annak, hogy ilyen kevesen tartottak állatot, az oka egyrészt az volt, hogy a kicsiny tabáni telkeken lehetetlenség lett volna nagyobb arányú állattartásra berendezkedni, és a legelő és rét hiánya miatt is nagy nehézségekbe ütközött volna az állatok tartása, másrészt pedig a szőlőművelésre igen alkalmas budai hegyekben kevés szántás-vetésre alkalmas terület volt. „Magyarország fővárosának kisebb territóriuma van, mint a legkisebb falunak Magyarországon" — írta a budai tanács 1695-ben az udvari kamarának.

125 A rácok ugyan műveltek már szántókat Budán a török uralom alatt is, s ezeknek a művelését — főként a vízivárosi rácok — a felszabadulás után is folytatták, s az új telepesek is foglaltak új szántókat a Kelenföldön és a Pálvölgyben, a kamarai administrate engedélye nélkül.

126 1695-ben a budai tanács véleménye szerint a város körüli legnagyobb szántókat a rácok bírták. A budai határban levő szántóföldekhez a tabáni katolikus rácok 1695. március 21-én Zichy Istvántól árendába vették a Buda melletti Örs és Csik pusztákat, évi 500 tallérért. A budai városi tanács a bérleti szerződés megkötése után azonnal tiltakozott a kamarai administratiónál, s magának követelte az árendálás jogát.

127 A tanács fellépésének az lett az eredménye, hogy a rácoktól elvették a bérletet, s a városnak adták át. A budai tanács viszont a Zichynek fizetendő árendaösszeg és a városnak adandó kilenced fejében átadta a pusztákat a rácoknak, s ezek a terület % részét szántóföldként művelték, a többit parlagon hagyták. 1696-ban 113 mérő búzát, 653 mérő rozsot, 68 mérő árpát és 58 mérő zabot vetettek el itt.

128 1701-ben azonban a Zichyek felmondták a puszták bérletét.

129 Ezért, míg 1696-ban 111 szántófölddel bíró rácot írtak össze, addig 1702-ben csak 12 óhitű és 34 katolikus rácnak volt vetése. A rác parasztoknak és kapásoknak legnagyobb része szőlőműveléssel foglalkozott. Az óhitűek közül 111-nek, a katolikusok közül 131-nek 75 kosok, részben mint napszámosok. 1702-ben a mezőgazdaságból élők a következőképpen oszlottak meg: Óhitű rác Katolikus rác Paraszt 12 51 Kapás 265 115 Napszámos 4 6 Birkás , 1 — Marhatartó — 1