Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101
Azok a családnevek, melyek népnévből vagy magyarországi helynévből alakultak, csak igen csekély százalékát adják a tabáni rác lakosság neveinek. A többség származáshelyét illetően a legteljesebb bizonytalanságban maradunk. 100 A népi hovatartozás kérdésében pedig a névadásnak — a német összeírok leírásai és félreértései nyomán is érvényesülő — nyelvi bizonyítékai alapján a rácok többségé mellett dönthetünk. Kérdéses csupán a katolikus rác elnevezés marad. Ugyanis a letelepedett óhitűek egyházi szervezete a görög ritusú szerb egyház (Orientalis ecclesia ritus graeci rascianorum) nemzeti egyház, és ennek az egyháznak a feje, Csernovics a szerb autonóm törekvések fő képviselője volt. A katolikus rácok áttérésükkel kiszakadtak ebből a keleti szerb (egyházi) körből, s a nyugati egyház körébe kerültek, mely harcolt a görög .ritusú szerbek uniójáért, tehát végső soron a magyarországi szerb nemzeti egyház megszüntetéséért. A katolikus rác elnevezésben a rác tehát egyrészt pusztán népelnevezés, amely nép az áttéréssel kirekesztette magát bizonyos mértékben a nemzeti (egyházi) közösségből, másrészt a XVII. század végi szemlélet szerint különféle katolikus délvidéki népek (horvát, sokác, bunyevác, bosnyák, örmény) összefoglaló neve. A menekülő rácok 1690-ben az elhagyott, pusztán álló Tabánban telepedtek le. 101 A két közösség — a katolikus és az óhitű — bizonyára már a kezdet kezdetén településileg is elkülönült egymástól. A katolikusok közvetlenül a Duna mellett és a Vár alatt, a török uralom alatt mecsetül (Musztafa pasa dzsámija) szolgált középkori eredetű templom körül telepedtek meg. A katolikus és óhitű rácok települését körülbelül a régi tabáni görög utca választotta el egymástól. Az óhitűek az Ördögárok mindkét partján s a Gellérthegy és Naphegy közötti síkságon telepedtek meg. A Tabánnak az óhitű rácok által lakott része a XVII. század végén alig terjedhetett túl a régi tabáni Kereszt téren. A várost sánc vagy fal vette körül, mely a budai várfaltól indult ki a mai Palota tér tájékán, s a Naphegy és a Gellérthegy keleti, illetve északi oldalán végighaladva ért ki a Dunához. 102 Építésének idejét pontosan nem tudjuk. Az 1686-ban, Buda várának ostromakor készített térképeken és látképeken még nyoma sincs, viszont 1705-ben már megvolt, 103 s még a XVIII. század közepén is szemlélhető a különféle, katonái célból készült térképeken. Utcát a XVII. század végéről csak néhányat ismerünk. 1697-től kezdve a Landt-strassét és a Kürch gässlt, melyek közül az első a Gellérthegy alatt végigfutó s ma a Döbrentei utcában folytatódó útnak felel meg, a második pedig kb. a mai Attila körút vonalán a Döbrentei tér és Szebeni Antal tér közötti szakasznak. 1698-tól említik a Badtgassét (Hadnagy utca?), a Vöstungs strassét, 1699-ből a Lange Gassét, 1700-ból a Stuhlweissenburger Thor gassét, a Bergstrassét, az obere baadt gassét, 1701-ből a, Haupt platzot. 104 1709-ből a Thonau gässlt és az auf den Neuen ÇanaV gassent. 105 A Tabáljról a kamarai administratio telekkönyvi hivatala nem készített telekkönyvet vagy Zaigert, ezért az utcahálózatot, illetve a házak pontos elhelyezkedését nem tudjuk megállapítani. Csupán egy Gewöhr71
