Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

protocoll áll rendelkezésünkre 1696-tól 1704-ig, de ebben a tabáni házak alig 1

/

6-ára találhatók csak adatok (138). Ezeknek a felénél találhatók utcaelnevezések, a másik felénél azonban csak olyan általános megjelölések, mint unter dem Blogberg, gegen dem bürgerlichen baadt, an dem Prückhl negst dem Baadt, an baadt bächel, an d. bürgerlichen bad, an d. Donau, unter demSchlosz, gegenseiths wasser graben, oberhalb der altglaubischen Kirchen, unweith der hölzernen Pruckhen, neben deren Catholischen Raizen freudthof, unweith des Preuhaus. A házak egy része feküdhetett tehát csak utcarendben, a többi meglehetős összevisszaságban, miként még 1740 körül is írják ,,ordine fere neglecto".

106 ,,A falakon kívül számos apró ház, jobban mondva kunyhók tömege, melyet Rácvárosnak neveznek" — írta 1717-ben a Várból kitekintve egy angol utazónő. „Városaik nagyon furcsa külsejűek — folytatta —, házaik egymástól bizonyos távolságban és szép sorban állnak, messziről úgy néznek ki, mint a régi divatú sátrak."

107 A szép sorban álló házak képzetét bizonyára az országúti házak látványa kelthette benne, a régi divatú sátrakra való emlékezést pedig a rácok leginkább földbevájt lakásai, melyekből a szemlélő csak a földből kiemelkedő tetőt láthatta.

108 Házaik Budán is, mint az országban másutt, földbevájt viskók, kunyhók (Hütten, gazulae) voltak. Az 1715-ös összeírás szerint ,,plurimae quasi Tuguriae et etiam domunculae subterraneae haberentur". — A telkeket az Administratiótól kapták ingyen. Ezek feltűnően kicsinyek voltak. Nem volt ritka a 10—20 öles telek, annál ritkább azonban a 200 ölnél nagyobb. Értékük nem volt nagy. Egy 18 öles telekért 1701-ben 24 fl-t fizettek. A házak értéke igen változó volt, 80 fi és 550 fi között mozognak a Gewöhrprotocollban feljegyzett házvételárak. A tabáni házak sátorszerű rengetegéből csupán néhány nagyobb épület emelkedett ki. Ilyen volt a két fürdő, a Szokoli Musztafa által 1566 után újjáépített, s 1696-ban a város tulajdonába került mai Rudasfürdő, és az 1696-ban Bergassi kapitány tulajdonába került R.ác-fürdő.

109 A Tabánban volt a császári sörfőzőház (Braxatorium, Preuhaus) a mai Rudas-fürdő mellett, két őrház (Wachthaus) és két őrszoba (Wachtstuben), a boszniai ferencesek háza,

110 mellette a már említett katolikus templom, körülötte a temetővel.

111 Az óhitű rácoknak kezdetben csak egy fatemplomuk volt. Többszöri kérvényezésükre 1697. szeptember 23-án engedélyezte a kamarai administratio, hogy a tabáni görög ritusú rácok kőtemplomot építhessenek.

112 A kis templomot — kőből — még abban az esztendőben felépítették és Csernovics patriarcha szentelte fel.

113 Ennek a helyére épült a XVIII. század közepén az 1949-ben lebontott tabáni rác templom.

114 Az 1696-os összeírás megjegyzései szerint a tabáni rácok legnagyobbrészt kereskedők voltak, akik különféle török és német árukkal kereskedtek. A kereskedők mellett az iparosok és napszámosok találhatók, akik iparukból és a szőlőtermelésből éltek. Magában az összeírásban azonban az ipari és kereskedelmi tevékenységre vonatkozó adatok nem találhatók. Ezekre nézve csak az 1702. évi összeírás 72