Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

elől elmenekült s Belgrádban gyülekező délvidéki népekből került ki. Ezeknek többsége a szerb görög ritusú egyház tagja volt. Népi hovatartozásukra és származáshelyükre vonatkozó pontos adataink nincsenek, legfeljebb az összeírásokban található családnevek adnak némely esetben felvilágosítást. Népi hovatartozásra utal néhány családnév, a rácon kívül, melyet, ha más családnevet (tulajdonság, foglalkozás alapján) nem találtak, a keresztnévhez ragasztottak. Ilyen családnévként szereplő népnevek a budai összeírásokban : bosnyák horvát . sokác . . bolgár. . görög . . örmény 1696 1702 1709 4 10 12 — 4 10 3 2 1 4 5 5 — 3 3 1 12 5 Összesen 12 36 36 Hogy ezekből mennyi az 1690-ben bevándorolt, s kik és hányan jöttek később, s hogy a bosnyákok és horvátok számának feltűnő növekedése csak a névadási bizonytalanságra vezethető-e vissza, nem tudjuk. Az örmények, a horvátok és a sokácok 1702-ben Budán kivétel nélkül katolikusok, s katolikus még két bosnyák is. A katolikus vallás azonban önmagában még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ezek is 1690-ben jöttek. 1690-ben nemcsak az óhitű rácok menekültek el Belgrádból, hanem az ott élő katolikusok is.

97 Az !690-es évekből tudunk a Tabánban ,,horvát" vargákról, akik vallják, hogy ők katolikus rácok és hogy hét évvel ezelőtt Belgrádból jöttek. S mind Szentendrén,

98 mind Budán a bevándorlás után azonnal megalakult az óhitű község mellett a katolikus község is. A bevándoroltak származáshelyére vonatkozó adatokat — a néhány belgrádin kívül — csak a családnevek alapján következtethetnénk. Itt azonban sokkal nagyobb a tévedési lehetőség, mint a népneveknél. Hiszen a hetynévből képzett családnév igen sok esetben csak azt a helyet jelöli, ahol az illető legutoljára tartózkodott. Ezek a nevek tehát leginkább helyi jellegű települési hullámzásokat tükröznek.

99 Ilyen helynevekből képzett családnevek 1696-ban Budán a következők : Iyipovácz, Comoranácz, Szamborácz, Szt. Ivanácz, Temesvarácz, Baziácz, Csongradácz, Aratian, Osseklia stb. A későbbi összeírásokban is szerepelnek e nevek, újabbakkal is gyarapodtak : 1702-ben : Hansabega, Turekbali, Vikovarácz stb. ; 1709-ben: Pandellia, Santovatz, Kovinatsh, Pestanin, Petsulia stb. Ezek a nevek a Magyarország különféle vidékeiről szórványosan Budára költöző rácokra utalnak. Balkáni helynévből képzett családneveket Budán nem találunk, csak Szentendrén fordul elő néhány 1696ban : Belgradácz, Posárofcsan, Prizrinacz. 70