Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

A letelepedett nép nagy része sem akart visszamenni. Az egyénenkinti visszaköltözés lehetősége — a békeszerződés elmaradt biztosítéka nélkül is — fennállott, szórványosan éltek is vele. Például 1697-ben a rác milíciából 90 katona költözött vissza Boszniába.

83 Tudunk egész helységekről is, akik készen álltak a visszaköltözésre.

84 A nagy tömeg azonban maradt. Jó helyeken telepedtek le, vallásszabadságuk biztosítva volt, különféle kedvezményeket kaptak, — miért mentek volna vissza a török uralom alá? A rácok kérdésében az 1690-es években különféle érdekek ütköztek egymással, vagy támogatták egymást : az udvari haditanács és kamara érdeke, a megyék és városok érdeke, a földesurak és a katolikus egyház érdeke. Ezeknek az érdekeknek a hatása és érvényesülése azonban még inkább kiviláglik és érthetőbbé válik, ha nem általánosságokban beszélünk, hanem az egyes rác. települések történetének, életének vizsgálata során világítjuk meg őket. A következőkben a Budán és Pesten letelepedett rácok életét vizsgáljuk. A két város fejlődésének és a rác megtelepedés feltételeinek különbözősége lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az említett érdekek egy részének hatása, a letelepedés részletei, a rácság társadalmi és gazdasági helyzete, törekvései világosabban álljanak előttünk. A Budán megtelepedő rácok lélekszámának megállapítására a tárgyalt korszakból három összeírás áll rendelkezésünkre. Mind a három más-más szempont szerint készült. Az első összeírást (Beschreibung der ofnerischen Razenstadt oder Tabán genanth) 1696-ban készítette a budai kamarai administratio rendeletére Stollhofer Ferdinánd Bernát. Az összeírás a kamarai szabvány szerint készült, célja a lakosság teherbíró képességének megállapítása volt. Bzért a háztulajdonos családfők neveinek sorrendjében a következő adatokat tartalmazza, gyermekek (fiúk, lányok) száma, az állatok (ló, ökör, tehén, borjú, birka, kecske, disznó) és méhkasok száma, a vetések mennyisége, a szántóföld nagysága (holdakban), a szénatermés mennyisége, s végül a lakók (Inwohner) száma.

85 — Az 1702-es összeírást mint Buda városának teljes összeírását Keppeler Rüdiger Gáspár városi pénztáros készítette (Conscription über die Kays, undt Königl. Haupt- und Residenz Stadt Ofen sampt denen darzu gehörigen Vorstädten) 1702. július 7. és 14. között, a Budára kiküldött Subdelegata Commissio 1702. június 2-i rendeletére, a portiokivetés céljára. Az összeírás városrészenként, azon belül a háztulajdonosok (családfők) neveinek sorrendjében tartalmazza a következő adatokat: foglalkozás, az állatok (ökör, tehén, borjú, ló, kecske, disznó) száma, a vetés és a bortermés mennyisége, méhkasok száma, bérjövedelem.

86 — A harmadik összeírást a hiányzó tabáni telekkönyv pótlására 1709. március 29-én készítette — minden valószínűség szerint —• Buda város telekkönyvvezetője (Remensuratio Suburbii Tabanensis). Tartalmazza a háztulajdonosok nevének sorrendjében az egyes háztelkek méretadatait.

87 5* 67