Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

Újfalut csak 1696-ban kezdték megszállni a rácok. Hasonlóképpen 1696-ban telepedtek le a Kalocsa környéki Káld, Hilda, Orbát, Szentgyörgy és Súgó községekben is.

61 A rácok egységes letelepítése — miként Bécsben tervezték — soha nem valósult meg, még 1702-ben a határőrvidék megszervezése során sem. A határőrvidék megszervezéséig a rác milícia intézménye Monastery vezetésével fennállott, sőt 1696-tól kezdve szigorúbb szervezeti formát nyert. 1696-ban 688 rác katona (324 gyalogos, 364 lovas) tartózkodott a következő helyeken : Grabovác, Döbrököz, Tamási, Földvár, Siklós, Csatalia, Zombor, Szabadka, Baja.

62 A katonák neveiből szép sorozatát lehetne összeállítani azoknak a helyeknek, ahol ekkor vagy korábban rácok laktak. 1697-ben 11 századba osztva helyezték el az 1087 főnyi rác milíciát, a következő helyeken: 1. Baja, 2. Zombor, 3. Bács, 4. Roglyatica, 5. Döbrököz, 6. Újpalánka, 7. Grabovác, 8. Siklós, 9. Hajmás, 10. Hansabég, 11. Szentendre.

63 A katonáskodás a rácságnak csak igen kis százalékát kötötte le. 1697-ben például Pest, Tárnok, Sóskút és Csép helységekből a pesti Demetrovith János kapitánysága alatt csak 12 rác katona szolgált, a csaknem 1000 rác családot számláló Szentendrén is csak 58 rác katona volt, budai rác katonával pedig egyáltalán nem találkozunk. Pedig a katonáskodás kedvezményekkel járt. Az 1693. április 2-i diplomával a király ugyanis azokat a rácokat, akik tábori szolgálatot teljesítettek, a téli porció, a fuvarozás, a robot és más hasonló terhek alól felmentette.

64 Hasonlóképpen a tized fizetése alól is.

65 Azoktól a rácoktól, akik Belgrádból jöttek ugyan, de letelepedtek (von denen sesshaften Räzen) és katonai szolgálatot nem teljesítettek, a tizedet „mit guter manier und sine strepitu" továbbra is megkövetelték.

66 Az 1695. március 4-i privilégium azonban a Szerbiából és más helyekről menekült rácokat a tized fizetése alól felmentette, s engedélyezte, hogy azt Csernovics a saját püspökei fenntartására fordíthassa.

67 Hadrovics szerint az egész szerb autonómiában ez lett az egyetlen kiváltság, mely a magyarországi hagyományokban gyökerezett.

68 A kiváltságokról az ősz folyamán a budai kamarai administratio az összes vidéki alkalmazottait értesítette, midőn a tized behajtása esedékessé vált.

69 Zavart csupán az okozott, hogy némely helyen a katolikus rácok is vonakodtak a tizedet továbbra is fizetni a harmincadosoknak,

70 s előfordult az is, hogy Csernovics kísérelte meg a katolikus rácoktól is behajtani a tizedet, mint erről Haunold siklósi provisor jelentéséből értesülünk, aki panaszkodott az Administratiónál, hogy Csernovics egy goromba kalugyert küldött a nyakára.

71 1696. június 26-án azonban az Administratio az összes provisoroknak megparancsolta, hogy a rácoktól szedett tizedről is készítsenek összeírást és várják meg az utasítást arra vonatkozólag, hogy a tizedet a patriarchának természetben vagy pénzben kell-e adni.

72 Augusztusban pedig elrendelték, hogy a provisorok a tizedet a rácoktól „strictissime" követeljék.

73 A rendelet hátterében az volt, hogy 1696 júliusában Csernovics a neki járó tizedet évi 3000 forint kifizetése 5 Tanulmányok Budapest múltjából 65