Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101
szerepelt Brankovics ügyének mielőbbi befejezése, a rác katonaságnak Eszékre szállítása hajón, a saját komáromi házának és családjának császári védelemmel való biztosítása. Megígérte, hogy gyalogosait és lovasait 20 nap alatt összevonja s ha a jövőben jól bánnak velük, ígérik : életüket is feláldozzák a császári felségért. 51 1691. május 2-án a Monasterly által szervezett katonaság — szentendrei rácok — Budán, a Gellérthegy alatt felállt, s a budai parancsnok a patriarcha jelenlétében átadta nekik a császár által küldött 12 zászlót, s ezután elvonultak Eszék felé. Összesen 700an voltak, a többi 500 Eszéken csatlakozott hozzájuk. 52 Ez a rác csapat augusztus 19-én Monasterly vezetésével részt vett a szalánkeméni csatában. 53 1691. augusztus 20-án újabb privilégiumot kaptak a rácok, mely nemcsak az egy évvel előbb kiadott privilégium megújítása volt, hanem újabb engedményeket is tartalmazott. Egyrészt a caducitas jogának az elismerését, másrészt, hogy a rácok valamennyien mind lelki, mind világi tekintetben egyaránt érseküktől mint egyházuk fejétől függjenek. Ugyanakkor ígéretet kaptak arra is, hogy ,, . . . azon is leszünk a lehetőségig mindenképpen, hogy diadalmas fegyvereinkkel a többször mondott rác népet az általuk előbb birtokolt földterületekbe vagy lakhelyekbe minél hamarabb újból beiktathassuk . . . " 54 Erre azonban még igen hosszú ideig nem nyílott lehetőség. A török ott volt Magyarország déli határainál, a harcok évről évre folytak, s a portyázó törökök becsapásai miatt a korábban a határszéleken megtelepedett rácság igyekezett beljebb húzódni az országba. A Haditanácsnak szüksége volt a rác katonaságra, mely Monasterly vezetésével továbbra is működött mint rác milícia. A katonáskodó rácok különféle mentességekben részesültek, mentesek voltak a tizedtől, a beszállásolástól és egyéb terhektől. 55 Szervezetük azonban meglehetősen kezdetleges volt, s ezért csaknem használhatatlan. 56 A bécsi udvarban megpróbálták a két kérdést egyszerre megoldani, egyrészt a kóborló rácok letelepítésével, másrészt a rác katonaság századokba szervezésével. E célból Csernovicsot és Monasterlyt 1694 tavaszán Bécsbe hívták, s közölték velük, hogy a rácokat az ország minden részéből a Duna—Tisza közé, az úgynevezett Kunföldre fogják telepíteni még az ősz folyamán. Erre a módszeres telepítésre azonban nem került sor, főként azért, mert a már megtelepedett rácok nem szándékoztak elhagyni jó helyeiket. 57 Megjegyzendő, hogy míg Csernovics és az adminisztráció 1690-ben egyaránt kifejezetten a Belgrádból menekült rácokról beszéltek, 1693 nyarán Csernovics már ,,pro communitate Rasciana ex Turcia a Savó et Dravo conferente" kér kedvezményeket. 58 1695—1696-ban azonban országszerte tapasztalható rác letelepedési hullám, mint a török elől menekülő rácok természetes mozgása, de ez nem az udvari hatóságok által tervezett egységes területen történt. Fejér megyében 1695 folyamán telepedtek le rácok Tárnokon, Sóskúton, Szászhalmon, s talán Rácalmáson is. 59 Pest megyében Törökbálintot 1694-ben, 60 a ráckevei szigeten levő Szigetszentmártont, Csépet, Becsét, I^órévet, Cserevicset és 64
