Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

lítő becsléshez is. S az az ellentmondás, amely az 1690-ben bevándorolt rácok viszonylag kisebb száma és a bécsi kormánykörök által az 1690-es években a szerbek magyarországi jelenlétének tulajdonított nagy fontosság között fennáll, megoldódik akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy az újonnan betelepülőknél jóval nagyobb számú rácság tartózkodott már korábban is Magyarországon, s hogy Csernovics és a bécsi udvar a rácokat egységesen igyekeztek céljaik elérésére felhasználni. A menekültek letelepítése után adta ki Lipót 1690. december 11-i oklevelét ,,a főpap, báró, mágnás és nemes uraknak, nemkülönben valamennyi megye fő- és alispánjainak ; úgy városaink és más mezővárosok s falvak bíráinak, polgármestereinek és igazgatóinak ; továbbá akármely erősségeink parancsnokainak, fő- és alkapitányainak és más, bármely állapotú, fokú, rangú s mind katonai, mind kamarai hivatalú embereknek . . . ", s tudatja velük, hogy a törökök vad zsarnokságából magát kiragadó rác nemzetet oltalma alá vette, s meghagyja, hogy a menekülteket az augusztus 21 -i oklevélben felsorolt kiváltságaik, szabadságaik és mentességeik élvezésében ne háborgassák.

44 Miután a bevándorlás tényét és a rácok kiváltságait Lipót a magyarországi hatóságokkal elismertette, Csernovicsnak Magyarországon első dolga az volt, hogy a már régebben itt lakó rácokkal kapcsolatot teremtsen. Míg a Budán és környékén letelepedett rácokat a budai kamarai administratio 1690 december közepétől kezdve a budai várerődítési munkáknál használta fel nagy tömegben,

45 Csernovics még a tél folyamán Komáromba utazott, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ott Monasterly Jánossal tárgyaljon. Látogatása kapcsolatban volt az Udvari Haditanács ama tervével, hogy a rácokat a jövőben tábori szolgálatra használják fel. A budai várparancsnok vezetésével s a kamara megbízottjának részvételével egy bizottságot neveztek ki, hogy a rácok katonáskodásának a kérdéseit megtárgyalják. A tárgyalások hetekig húzódtak, főként Csernovics betegsége (podagra) miatt. Végül is egy püspök és néhány előkelőbb rác (von der gemein) tárgyalt a bizottsággal Budán Csernovics nevében.

46 A rácok csak bizonyos feltételek mellett voltak hajlandók katonáskodni. Többek között a császári fogságban levő Brankovics György despota szabadonbocsátását követelték,

47 valamint a közterhektől való mentességet, saját zászlókat és vice-despota választására engedélyt. Lipót 1691. április 3-án minden kívánságukat teljesítette, kivéve Brankovics szabadonbocsátását. Megígérte azonban, hogy pőrét felülvizsgáltatja.

48 Ezek után a rácok Budán Monasterly Jánost vice-despotává választották, és elkezdték a rác katonaság megszervezését.

49 Azt a tényt, hogy a Budára és környékére menekült rácok egy régi magyarországi lakos rácot választottak vice-despotává, Csernovicsnak azzal a törekvésével magyarázhatjuk, hogy ezzel az itt lakó és újonnan betelepedett rácok egységét akarta megteremteni, kifejezésre juttatni. Monasterly megválasztását április 11-én Lipót megerősítette,

50 s megválasztása utáni kívánságait teljesítette. A kívánságok között 63