Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Az ásatások alapján megállapítható, hogy a IX. század első felében, sőt már a VÏIÏ. században is fellépett néhány olyan központ, amelyben a városi fejlődés kezdeti és viszonylag gyors előrehaladását figyelhetjük meg. A városokat ebben a korban az jellemzi, hogy az ipar csak gyengén van képviselve bennük, bár ezzel kapcsolatban azt sem hallgatja el a szerző, hogy Lengyelországban még nem sikerült az egyes városok ipari termékeinek jellemzőit úgy kidolgozni, mint a Szovjetunióban, aminek következtében a helyi piac kiterjedése és kialalulasa még mindig teljesen nyílt kérdés. Általánosságban az is megállapítható, hogy a városok a mellettük álló várakkal egy időben, vagy a már létező várak mellett alakultak ki, ami a német irodalomból már ismert civitas— suburbium viszonynak felel meg. A városok külső megjelenését elemezve Jazdzewski rámutat arra, mind Gdanskban, mind Opolében is már a X. század végén rendszeresen kiépített utcákkal és terekkel találkozunk. Egyébként általában igen alacsony terepen álltak ezek a városok, ami annál feltűnőbb, mert a feudális úr székhelyét jelentő várak — különösen a váraljákhoz viszonyítva — magas hegyeken vagy kiemelkedő pontokon keletkeztek (pl. a Wawél). A feudális vár és a városmagot alkotó váralja sokszor egymással közvetlen szomszédságban éltek, és — a korabeli orosz viszonyokhoz hasonlóan — a kézműiparosok egy része a vár erődítményén belül élt. A korai szláv várak és váralják belső elrendezése a szerző szerint nem állapítható meg a fennmaradt későközépkori városalaprajz alapján. Az ásatások nem egy esetben bebizonyították, hogy a locatio után olyan nagyarányú átépítésre és átrendezésre került sor, hogy az a régi szláv viszonyoknak még a nyomát is eltörölte. Részletesen foglalkozik a szerző az utcák elrendezésével és a házak építésmódjával is. A társadalmi viszonyok ismertetését a lakosság élelmezésére vonatkozó megfigyelésekkel kezdi el Jazdzewski, s a halászok, iparosok, kereskedők anyagi viszonyai után kiemeli azokat a tényezőket, amelyek a feudális várban a feltárt luxuscikkekre és a feudális urak életszínvonalára mutatnak. Az ipart mintegy húsz iparág képviseli ebben a korszakban. A kereskedelem nyomait azonban csupán Opole szláv „belvárosában" talált mérlegsúlyok bizonyítják. A városok magas színvonalát bizonyítják azok a monumentális építkezések, amelyek a pogány szentély (Wolin) és az erődítés eseteiben feltárhatók voltak. A korai, román stílus meghonosodása előtti kis kőtemplomok méretei arra mutatnak, hogy ezeket elsősorban a feudális urak kisszámú kíséretük részére építették. A nyugat- vagy dél-európai származásra valló építkezési formák azonban nem jutottak el a Visztulától keletre, mint ahogyan a magas színvonalú orosz építkezés hatása sem mutatható ki. Az utolsó 10 év kutatásai a középkori lengyel városok számszerű nagyságát is megvilágították. A számítások szerint egy hektár területre 597