Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

istennek tett felajánlások és a hadizsákmány, illetőleg a rabszolgakereskedelem. A politikai szervezet kérdésében Iyabuda és Chlopocka véleménye megegyezik, s Iyabuda csupán azt hangsúlyozza fokozott mértékben, hogy a város és a vár mint erődítési egységek védelme a város lakosságának kezében volt még a XII. század második felében is, amikor a várban elméletileg már a nyugat-pomerániai herceg parancsolt a lengyel király nevében. Labuda a város lakosságát maximum 3—4000 főre becsüli. Erősen túlzottnak tartja Chlopocka 5—9000 főt számláló becslését, elsősorban azért, mert ez a szám még az akkori nagyvárosoknál is túlságosan magas volt. Iyabuda számításának alapja a szláv váralja feltételezett területi kiterjedése, amely 200x200 m lehetett, tehát 4—500 ház állhatott rajta, ami maximálisan 3—4000 lakosnak felel meg. A történészek fő kérdései topográfiai tekintetben a következők : 1. hol volt az első piac ; 2. mi volt az első szláv telep kiterjedése ; 3. hol települtek meg a XII. sz. végén már szereplő németek? A XIII. század elején ott lakó németek létszámát a szerző ugyancsak a telepük valószínű kiterjedése alapján 800—1000 főre teszi. Annak ellenére — hangoztatja összefoglalásában Iyabuda —, hogy számtalan részletkérdés vár még tisztázásra, a fejlődés fő vonala tisztán áll a történészek előtt. Szczecin földműveléssel és halászattal foglalkozó nyílt telepből, zárt várral rendelkező, erődített váraljává vált. A városi élet bölcsője a váralja volt, emellett keletkezett a második, német lakossággal bíró váralja, amelynek külön jogszokása volt, s lakosai elsősorban kereskedelemmel és iparral foglalkoztak. Mind gazdasági felkészültségük, mind jogrendszerük jobban megfelelt a feudális társadalmi rend gazdasági életének. Ez a szokásjog lett kötelező a locatio után az egész városra nézve, a vár szerepét is az egész várost körülvevő várfal vette át. A szláv lakosság lassan kiszorult a városból és a külvárosba húzódott vissza, ez is hű képe annak a fejlődésnek, hogy a német nemzetiségi túlsúlyt a németek gazdasági túlsúlya követte. Mindebből következik, hogy a szlávok önmaguk is képesek voltak város létrehozására. Ezt a tényt Szczecin esetében nem is kellett ásatásokkal bizonyítani, hiszen írott források tesznek tanúságot arról, hogy a szláv etnikumú Nyugat-Pomeránia gazdasági centruma Szczecin volt. És ebben az esetben nemcsak a város gazdasági funkcióit teljesítő váraljával van dolgunk, hanem a politikai-társadalmi és jogi szempontból is város jellegű településsel. Az archeológiával szemben Labuda két követelményt állít fel: 1. a várnak mint a történeti és politikai változások színhelyének és 2. a váraljának mint a gazdasági és társadalmi változások színhelyének feltárása, a leletanyagból levonható következtetések leszögezése. 592