Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Nem az egész város fejlődésével foglalkozik B. Wachowiak, aki a legrégebbi szczecini kikötőről írt tanulmányt.

24 Célkitűzése egyrészt a legrégibb szláv kikötő helyének, másrészt a német locatio utáni kikötő helyének megállapítása volt. Az eddigi nézetek ismertetése után Wachowiak a kikötőt a vár alatti balparti Odera-öbölbe teszi. Miután írásos források a kikötő helyét nem határozzák meg, a szerző érveit elsősorban a kikötő fekvésére vonatkozó más szempontokból következteti ki. Véleménye szerint a szláv kikötőnek azért kellett itt feküdnie, mert az öböl természetes kikötő volt, a vár közvetlen védelme alatt állott, s a szláv váralja mint gazdasági bázis mellett feküdt, és végül mert a legrégibb útvonal is ide vezetett. A német elem túlsúlyba jutása után alakult ki a későbbi kikötő, az Odera partjának Havening nevű részén. Ennek a változásnak okait keresve a szerző nemcsak arra mutat rá, hogy a németek javára etnikai változások állottak be, s a szláv elem a XÏIÏ. század első negyedének végére kisebbségbe került. Ennél fontosabb volt, hogy a gazdasági túlsúly is a németek kezébe került. A német bevándorlók jobb munkaeszközök birtokában voltak és nagyobb forgótőkével rendelkeztek. Ezt az előnyüket a hercegi privilégiumok még jobban növelték. A németek malmára hajtotta a vizet a Baltikum gazdasági életének már fentebb Iyabuda által részletesen ismertetett változása is. Wachowiak ezeken a Chlopocka és Iyabuda által már felsorolt okokon kívül még egy igen fontos tényre hívja fel a figyelmet, éspedig a hajózás és hajóépítés technikájának megváltozására. Az ásatások során Nyugat-Pomerániában eddig feltárt, szlávok által épített és használt hajók olyan alakot és méreteket mutattak, mint a korabeli viking hajók. A számítások szerint egy 18 m hosszú és 5 m széles, de csak 1,5 m merülésű hajó legnagyobb terhelése 7 tonna volt. A frízek által kifejlesztett és később az északnémet kereskedők által használt ún. ,,kog" ennél lényegesen nagyobb merülésű volt, aminek következtében hasznos súlyhatára is sokkal magasabb. Ezekkel a kogokkal sokkal többet tudtak szállítani, mint a szláv hajókkal. Ez a tény is nagymértékben közrejátszott abban, hogy a kereskedelemmel foglalkozó szláv nemesség lemaradt a versenyben és visszavonult falusi birtokára. * A szczecini kutatások anyagából még két cikket szeretnénk kiemelni. Az egyik Sz. Bobinski cikke, aki a városalaprajzot vette vizsgálat alá,

25 mégpedig — amint azt ő maga nevezi — urbanisztikai szempontból, tehát a történeti adatokat nem vette teljes mértékben tekintetbe. Megállapításai mégis nagymértékben elősegítették nemcsak a város általános topográfiájának kutatását, hanem egyes részletek kidolgozását is. Mind Chlopocka, mind Labuda és Wachowiak is az ő vizsgálata alapján tárgyalja a város topográfiájában a vár, az első szláv külváros és az első német telep helyének meghatározását. 38 Tanulmányok Budapest múltjából 593