Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

az, hogy Chrobry Boleszló korából, tehát a X. századból való. Ugyanebben az időben keletkezett a másik négyszögletes alaprajzú épület is, amelynek rendeltetését azonban nem lehet megállapítani. A rotunda formáját Cibulka cseh művészettörténész a hasonló cseh formákra vezeti vissza, amit azonban a lengyel művészettörténészek nem fogadtak el és inkább olasz vagy kölni mintákra utaltak. Zaki a maga részéről azt teszi hozzá — s ez az új vizsgálat egyik eredménye —-, hogy a forma ugyan idegen átvétel volt, de a kivitelezés, a falak szerkezete elüt a felsorolt minden más mintától, s ezért helyi terméknek kell tartani., * Az ásatásokat előkészítő történeti kutatások legszebb példáját a Szczecin múltját feltáró tanulmányok sorozatában mutathatjuk be. A városban későbbi időpontban folytatandó ásatásokat külön konferencián készítették elő. Ezen a referátumot H. Chlopocka, a korreferátumot pedig maga G. Eabuda professzor tartotta. Rajtuk kívül több kisebbnagyobb dolgozat foglalkozott a részletkérdésekkel. Megjegyezzük, hogy Lega már fentebb idézett, a pomerániai gazdasági életet tárgyaló munkája erre a vidékre is kiterjedt. „Szczecin kezdetei" című referátumában

22 Chlopocka a dolog természete szerint elsősorban az írott források alapján dolgozta ki a város múltját. Először a ,,Dagome iudex" kezdetű diplomában említik meg Szczecint. A kutatók egy része az ebben a dokumentumban az Odera mellett szereplő Schinesghe helynévben Szczecin nevének elrontott formáját látja. A kutatók másik része ugyanezt a nevet Gnézdára magyarázza, miután a szövegben előforduló más jelzők az ország fővárosára vonatkoztathatók. Chlopocka ezzel a két véleménnyel szemben Widajewicznek azt a nézetét fogadja el, hogy mind Szczecin, mind Gnézda ezen a néven szerepel, s a két különböző nevet a másoló „egységesítette". A ,,Dagome iudex"-ben szereplő helynévtől eltekintve a város a XII. század derekán a pomerániai misszió vezetőjének, Otto bambergi püspöknek életrajzában fordul elő. Ugyanebben az időben az arab írók közül Idrisi említi meg a várost mint fontos kereskedemi pontot. A múlt század végén végzett ásatások többet mondanak a város múltjáról, mint az írott források. Az ásatások a német város alapítása előtti szláv vár árkának egy részét tárták fel, s a leletek alapján megállapítható volt, hogy a várban vagy a váralján fésűkészítők, fazekasok, kovácsok, halászok, hajósok, csontfeldolgozók és takácsok működtek. Egy takácsműhely csontból készült eszközei is napvilágra kerültek. Részben ezeknek az adatoknak, részben más vágottezüst-leleteknek alapján a német archeológusok a város keletkezését a VIII., a lengyel Lega viszont a VI., sőt esetleg már az V. századra teszi. Chlopocka ezekből az adatokból arra következtet, hogy Szczecinben ebben az időben két vár létezett, amelyek közül az egyiket a másiktól egy megerősített 587