Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

árok választotta el, s a kisebbik valószínűleg később épült. A váralja, (suburbium) itt is árokkal és palánkkal volt körülvéve. A XII. század eleji Szczecint a lengyel politikai történet egy fejezete világítja meg. A Dagome iudex dokumentumból nem állapítható meg, hogy a város már ekkor is Lengyelországhoz tartozott-e. Ezt csupán az a tény valószínűsíti, hogy Szczecin nélkül a nyugat-pomerániai partvidéket nehezen tarthatta volna birtokában a lengyel uralkodó, már pedig az biztos, hogy ez a partvidék ekkor Lengyelország egyik része volt. A kereszténység bevezetését követő reakció idején azután Szczecin is elszakadt Lengyelországtól és csak 1121-ben sikerült Ferdeszájú Boleszlónak visszafoglalnia. A legyőzött terület békefeltételei súlyosak voltak : el kellett ismernie a lengyel fennhatóságot, katonai segítséget kellett nyújtania és adót fizetnie a lengyel uralkodónak, és keresztény hitre kellett térnie. Boleszló a hittérítés feladatát Otto bambergi püspökre bízta, aki 1124—1128 közötti missziója során az egész nyugatpomerániai partvidéket Kolobrzegig megtérítette. Ennek a missziónak kapcsán szólnak bővebben a források Szczecinről is. Urbsnak vagy ci vitásnak, sőt mater civitatum-nak nevezik, s tényleges vezető pozíciójára jellemző, hogy a tőle nem messze a tengerparton fekvő, ugyancsak tekintélyes város, Wolin, a szczeciniek döntésétől tette függővé azt, hogy áttér-e a keresztény hitre, és hűségesen követte őket akkor is, amikor Otto püspök távozása után újra a pogány szláv vallásra tértek vissza. Felvetődik a kérdés : mikor szerezte meg vSzczecin a nyugat-pomerániai városok között a vezető helyet? Chlopocka szerint ez akkor következett be, amikor a régebbi és nagyobb kereskedővárost, Wolint a dánok elpusztították, és az fokozatosan hanyatlásnak indult. Szeczecin azonban nem úgy szerezte meg a vezető helyet (mint ahogyan Elblaga hanyatlása után Gdansk), hogy egyszerűen átvette Wolin kereskedelmi pozícióját. Felemelkedése a szerző szerint sokkal inkább két másik körülménynek volt köszönhető. Az egyik körülmény vallási ok volt. A nyugati szlávok egyik legtiszteltebb istenének, Trzyglaw-nak szentélye Szczecinben állott. Ez a vallási központ nemcsak nagy tömegeket vonzott ide, hanem az istenségnek beszolgáltatott hadizsákmány és adományok hatalmas kincsekként halmozódtak fel a szentélyben. A másik ok a szczecini alkotmányban volt keresendő. A várost még akkor is a vének tanácsa kormányozta, amikor a lengyel uralkodó, a Piast házból származó herceget ültette Nyugat-Pomeránia és főképp Szczecin nyakára. Ez a vének tanácsa tárgyalt Bambergi Ottóval a kereszténység felvételéről, s amikor is végül hajlandónak mutatkozott az áttérésre, akkor az adó mérséklését kívánta ellenszolgáltatásként a lengyel uralkodótól. Ugyanez a tanács döntött a nyugatpomerániai herceg akarata ellenére úgy, hogy újra a pogánysághoz csatlakozik. Egy a földközi-tengeri városköztársaságokra emlékeztető oligarchia formája felé haladt a fejlődés Szczecinben, s Otto püspök életrajza nyomán két személy a vének tanácsának összetételére is fényt 588