Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Bzeket az itt elmondott eredményeket hosszú, immár majdnem egy évszázadra visszatekintő történeti, régészeti, geológiai és földrajzi kutatás hozta létre. Dobrzycki összefoglalójában hangoztatja, hogy a felsorolt anyag ellenére is igen keveset tudunk a locatio előtti Krakkóról, tulajdonképpen kevesebbet, mint más, viszonylag kevésbé fontos lengyel városokról. Tanulmányának éppen az volt a célja, hogy az eddigi irodalom alapján összefoglalja mindazt, amit Krakkó kezdeteiről tudunk és leszögezze a történészek követelményeit más tudományágak képviselőivel szemben. Ezért cikkének végén hét pontban sorolja fel azokat a feladatokat, amelyekre Krakkó kialakulásának tisztázása végett sort kell keríteni. Kbben a hét pontban nagy szerep jut a Wawel ásatásának, mert az első világháború alatt és után a restaurálás kapcsán végzett ásatások célja nem tudományos régészeti cél volt, hanem elsősorban praktikus építészeti, mint ahogyan a vezetés is tulajdonképpen építészmérnökre maradt. A programban azonban nemcsak a Wawel szerepel, hanem mindazok a területek és mindazok a műemléki obkjetumok, amelyek a város múltjának kezdeti szakaszára nézve fontosak lehetnek. Ugyanúgy szerepel más tudományágak (pl. geológia) hozzájárulásának szükségessége is. * A felsorolt programból egyelőre csak a Wawel ásatásai indultak meg 1948-ban. Ez az ásatás a Wawel helyreállítási munkálataival együttesen folyik, tehát itt a régésznek bizonyos mértékig igazodnia kell az építészek működéséhez, aminek következtében egyelőre csupán a régebbi ásatásokat ellenőrizték és szondákat nyitottak. Az ásatás eredményeiről ezért csupán egy kis részt hoztak nyilvánosságra, az egész ásatásról eddig csupán az ásatás menetét ismertető rövid beszámolók jelentek meg. Az első eddig nyilvánosságra hozott részlet a már említett rotunda és egy újonnan feltárt épület vizsgálatára vonatkozik és A. Zaki tollából származik.

21 A rotundát már az első világháború alatt és után a Wawelt restauráló Szyszko—Bohusz megtalálta, és azóta is élénk vita folyt körülötte. Nem messze ettől a templomtól egy másik épület alapja került elő. Ez az épület négyszögletes alaprajzú volt és hosszú folyosó csatlakozott hozzá. 2aki kísérletet tesz ennek az épületnek rekonstrukciójára és megállapítja, hogy az épület minden valószínűség szerint emeletes volt, amit a bejárattal szembeni falon talált lépcső (esetleg kemence) nyomai is bizonyítanak. Az ásványtani vizsgálat kimutatta, hogy a négyszögletes alaprajzú épületet ugyanabból a kőből állították elő, mint a rotundát. A két épület tehát egyazon időben keletkezett. A rotundáról az az általános vélemény, hogy a csupán egyetlen említésből ismeretes Szt. Felix és Audaktus temploma, amely a Dlugosz fenntartotta hagyomány szerint — még a pogánykorból származik. Építésének kora azonban nehéz kérdés, és Zaki szerint a legvalószínűbb 586