Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607
létre, 16 s ezt töltötték ki földdel és kővel. A régi szláv vár eredeti erődítéseit a német lovagrend vára részben megsemmisítette. Ez az 1308— 1349 között felépített kővár hatalmas erődítmény lehetett, amelynek alapjai a tengerszint alá nyúltak le. Kétségtelen, hogy a régebbi német irodalom pontosan rekonstruálta a vár eredeti alaprajzát és elhelyezkedését. Ezeken a tanulmányokon kívül külön értekezések foglalkoznak a gdanski ásatás során előkerült állati és növényi maradványokkal, sőt a szövetek vegyi változásával. 17 Szakértelem hiányában nem érezzük magunkat hivatottnak arra, hogy ezeket a tanulmányokat részletesen ismertessük, annál is inkább, mert a várostörténet szempontjából fontos eredményüket Jazdzewski cikkében is megtalálhattuk. Annál szükségesebbnek találjuk, hogy E. Vielrosenek a gdanski halásznegyed lakossága élelmezésében a XII— XIII. században beállott változásokat tárgyaló cikkét ismertessük, s ezzel még fokozottabban aláhúzzuk az ilyenfajta — nálunk sajnos igen ritka — vizsgálatok fontosságát. 18 Vielrose a minősített leletanyagot a rétegek szerint osztotta fel és mennyiségileg, illetőleg arányszám szerint statisztikai táblába foglalta. A táblákat külön a háziállatok, a vadállatok és a növények maradványaira nézve szerkesztette meg. Míg az előforduló gabona és gyümölcs arányszámai nem mutatnak különösebb ingadozást, addig a vad aránya a XIII. században csökken, a háziállatoké, különösen pedig a disznóé növekszik. Vielrose maga is rámutat arra, hogy hiányos anyag alapján kellett dolgoznia, mert egyrészt a halakat nem vehette vizsgálat alá (márpedig ez lehetett az egyik legfontosabb élelmezési cikk), másrészt a kisebb állatok maradványai sokkal kevésbé kerülték el a pusztulást, mint a nagyobbakéi. Vizsgálatát Vielrose a cikk alcímében szerényen statisztikai értékelés kísérletének nevezi. Ennek a tanulmánynak valóban a kísérlet volt a legnagyobb érdeme. Olyan területen történő változások figyelemmel kisérését teszi lehetővé, amelyre eddig — ilyen korai időszakban — semmiféle remény nem volt. * Ha most újra emlékezetünké idézzük azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldását a gdanski ásatás feladatául tűzték ki, akkor meg kell állapitanunk, hogy a német lovagrend megjelenését megelőző szláv várnak és a német (lübecki) jog bevezetése (a locatio) előtti városnak illetőleg váraljának létezését minden kétséget kizáróan bebizonyították a feltárt részletek. Volt szláv vár és mellette városi gazdasági funkciókat teljesítő váralja a német települést megelőző időkben — ez a megállapítás a gdanski ásatások első és legfontosabb eredménye. A szláv vár és a X— XIV. század közt fennálló váralja topográfiáját is sikerült részben tisztázni, ismeretessé vált a házak építésmódja, valamint a vár erődítésmódja is. 582
