Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

A lakosság egy részének, a halászoknak életkörülményei is meglepő részletességgel tükröződnek az ásatások eredményeiben. Ismerjük termelési viszonyaikat, (a közös termelőeszközöket birtokló nagycsaládokat), anyagi helyzetüket, sőt még a „gyomrukba is belelátunk." Az anyagi kultúra területére vonatkozó ismeretek együttes tanúságtétele még ennél is fontosabb. Kétségtelen, hogy az anyagi kultúra területén nem következett be lényeges változás a német lovagrend támadását megelőző három évszázad folyamán. Ezt az igen fontos eredményt egyelőre talán a halásznegyed, lakosságára kellene korlátoznunk, mert — véleményünk szerint — a kereskedőket és iparosokat illetőleg ez a megállapítás még nem nyerhetett, bebizonyítást. Ennek a kérdésnek azonban van másik oldala is. Ha a német jog bevezetése valóban olyan alapvető változást okozott volna, mint ahogyan azt a német tudomány a két háború között hirdette, akkor ennek a változásnak a halásznegyed lakóira is ki kellett volna terjednie valamilyen formában. Miután pedig ilyen alapvető változásnak semmi nyomára nem bukkantak az ásatás során, a német jog bevezetésének sem lehetett az egész város kialakulására nézve olyan döntő jelentősége. Az ásatásnak ezek az eredményei azonban csak a gazdasági viszonyokra vonatkoznak és nem érintik, a társadalmiakat, mert ezeket az ásatás nem tisztázta és — egyelőre — nem is tisztázhatta. A topográfia végleges tisztázása, a nem halászattal foglalkozó elemek gazdasági viszonyainak felderítése még további hosszadalmas és fárasztó részletmunkát fog megkövetelni a régészektől. Ennek során talán a fő kérdés is megoldást nyer, mert 1952 végén még Jazdzewski sem tudott pozitív választ adni arra, hogy milyen okok hozták létre Gdansk város jellegű települését a X. század folyamán. Az általa felállított hipotézis még nem kielégítő, véleményünk szerint elsősorban azért nem, mert — mint ahogyan arra már rámutattunk — a kereskedelem jelentőségét, városfejlesztő szerepét. Jazdzewski túlságosan lebecsülte. . Végül még arra kell rámutatnunk, hogy ezeket az eredményeket csak megfelelő módszertani eszközök birtokában érhették el a kutatók. Ezek közül csupán azt szeretnénk kiemelni, hogy az ásatást a történeti anyag új feldolgozása és a régebbi archeológiai eredmények felmérése előzte meg, s a történészekkel való együttműködés az ásatások során sem szűnt meg. Szakértelem hiányában sajnos nem tudjuk ismertetni azokat a tisztán régészeti és más speciális módszertani eljárásokat, amelyeket, az ásatás folyamán alkalmaztak, s amelyeket részletesen ismertettek a Studia wczesnosredniowieczne hasábjain.

59 Ezeknek az eljárásoknak kifejlesztése még csak emeli az ásatások hatalmas tudományos jelentőségét és a résztvevő kutatók, elsősorban pedig a vezető, Jazdzewski érdemeit. * A történészek előkészítő munkájára jó példa J. Dobrzycki tanulmánya Krakkó régi történetének, tehát az 1257-1 német városjog ado583