Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

hogy a maradványok 80%-a kecsege, mégpedig hatalmas példányok (2—3 m-es kecsegék) maradványa volt, a második helyen a lazac áll. Ebből következik, hogy a gdanski halászok bizonj^os nemes halfajtákra specializálták magukat, s ennek bizonyos részét szolgáltatták be a városban székelő herceg számára. Ennek a halászatból élő népességnek társadalmi viszonyaira azonban nemcsak a feudális úrtól való függés a jellemző, hanem az is, hogy a drága termelőeszközöket — mint azt alább látni fogjuk — közösen birtokolták. A háziipar mellett már ekkor kialakultak bizonyos iparágak is. Az ácsok mellett a helyi nyersanyagot, a borostyánt feldolgozó iparosokat, fésűkészitőket és szűcsöket is találunk, s a későbbi utcanevek kádárokra, kovácsokra és fazekasokra utalnak. Míg a halászokra és iparosokra vonatkozólag többé-kevésbé tájékozódhatunk az ásatásokból, addig 1952-ig nem volt nyoma a kereskedőknek. A XÏÏÏ. sz. derekán lübecki jog szerint engedélyezett locatio azonban valószínűleg nem a váraljára, hanem az attól távolabb fekvő, Miklós templom körüli településre vonatkozik, amely még nem került feltárásra. A távolsági kereskedelem létezése, sőt kapcsolatainak kiterjedése is megállapítható az 1952-ig feltárt anyagból. Eszerint Gdansk az északi államok közül Dániával és Svédországgal, s rajtuk keresztül Angliával és Oroszország északi területeivel tartott kereskedelmi kapcsolatokat. Szárazföldi kereskedelemre mutatnak a kijevi zománcos kerámia töredékei, s a valószínűleg Kijev által közvetített bizánci származású selyemmaradvány. Ezek a tárgyak a XII. század dereka és a XIII. század dereka közti időre eső rétegekből kerültek elő. Jazdzewski feltételezi, hogy ezek az áruk nem is Novgorodon, hanem — legalábbis részben — Drohyczinon át kerültek ide a tenger mellé. A nyugati kapcsolatokat részben cseh, részben német pénzek képviselik. Az utóbbi esetben azonban nem csupán az irodalomból és írott forrásokból jól ismert lübecki kapcsolatról van szó, amely angol és nyugateurópai szövetekkel látta el a gdanski kereskedőket, hanem Köln környékén gyártott kerámia is előfordul a XII. század első feléből, tehát még a lübecki kapcsolatok megélénkülése előtti időszakból. Nem sikerült teljesen megállapítani a gdanski helyi piac kereskedelmi tevékenységét sem. Jazdzewski feltételezése szerint ui. a város fejlődése során a döntő lépés a helyi piac kialakulása volt. Ennek során a várostól délre elterülő gabonatermő vidékek élelmiszerrel látták el a városlakókat, s átvették azok iparcikkeit. A környékbeli ásatások anyagából azonban a gdanski származású iparcikkek mindaddig nem mutathatók ki, ameddig a gdanski ipar termékeinek és az előállításhoz szükséges anyagoknak és eszközöknek specifikus meghatározó jegyeit meg nem állapították. Ez a munka előreláthatólag hosszabb időt fog még igénybe venni. A város topográfiájának földerítése, a tárgyi emlékekből a népesség összetételére, foglalkozására és társadalmi viszonyaira vonatkozó 578