Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

eredmények birtokában azonban újra felvetődik a legfőbb kérdés : milyen okok hozták létre Gdanskot és mikor. Az eddigi felfogás ezt a kérdést összekapcsolta a Gdansktól keletre fekvő, ma Blbl^ga-nak, a koraközépkorban Truso-nak nevezett gotlandi kereskedőtelep helyzetével. Truso a Vili. század derekától a X. századig virágzó telep volt, s amikor a X. század első felében hanyatlásnak indult, szerepét Gdansk vette át. Jazdzewski tagadja, hogy Truso hanyatlása és Gdansk felvirágzása között okozati összefüggés lenne, s ezt arra alapozza, hogy Truso a Nógat folyótól keletre fekvő pomerániai terület gazdasági központja volt, s virágzását a gotlandi kereskedelemnek köszönhette. Álláspontját azonban eleve gyengíti az, hogy egyrészt a kereskedelemnek Jazdzewski a többi lengyel régészhez hasonlóan, túlzottan kis jelentőséget tulajdonít, másrészt az, hogy Gdansk korai szerepét maguk az ásatások sem bizonyították be. Jazdzewski ugyan megállapítja, hogy miután Gdansk a X. század végén már népes vár és Kelet-Pomeránia központja volt, ennélfogva ennek a fejlődési foknak eléréséhez legalább néhány évtizedes fejlődésre volt szüksége, de az ásatások során semmi olyan pozitív lelet nem került elő, amely a város kezdetét a X. század derekánál korábbi időre vinné vissza. Elégtelen bizonyítékként csupán a XII— XIII. századi rétegben került elő néhány olyan korongolt agyagedény töredéke, amelyből arra lehetne következtetni, hogy itt már a X. század első évtizedeiben is település lehetett. Miután a kereskedelmi központ áthelyeződésének Jazdzewski nem juttat szerepet, Gdansk gyors fellendülését az ásatások anyaga alapján hipotézissel kénytelen megmagyarázni. Eszerint Gdansk egyike volt a kis halászfalvaknak, s fellendülése a termelőerőknek a X. század derekán beállott, de közelebbről nem ismert fejlődésében keresendő, amelynek során Gdanskban termelési, közlekedési és védelmi központ alakult ki. Megszervezték a tömeges halászatot, a borostyánkőtermelést, a hajózás fellendült és a háziipar, majd később a kézműipar egyes ágai is kifejlődtek. Ennek következtében a vár mellett—és részben azon belül—városi jellegű település jött létre. Ezt a hipotézist a további ásatásoknak kell megerősíteniük vagy megcáfolniuk. A lengyel városi fejlődés szempontjából azonban azt hisszük, hogy ennél nagyobb jelentőségű az a végső következtetés, amelynek értelmében a legkorábbi, 950 körüli rétegtől kezdve a XIV. század elejéig terjedő rétegig nincs lényeges különbség az egyes rétegekben feltárt anyagi kultúra színvonala között. A ceziíra 1308-ban következett be, amikor a német lovagrend elfoglalta a várost. A tűzvész okozta pusztítás világos nyomai mindenütt megfigyelhetők voltak. Ebből viszont az a nagy jelentőségű megállapítás is következik, hogy sem a lübecki jog szerinti locatio, sem a lübecki kereskedelmi kapcsolatok megélénkülése, sem a közeli környéken megjelenő kolostorok vagy a német lovagok terjeszkedése nem jelentett nagyarányú változást Gdansk életében. A város mint gazdasági központ intézményét itt sem a németek, s nem is a német jog átvétele teremtette meg máról holnapra. 37* 579