Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Gdansk kikötője kezdettől fogva nagy jelentőségű távolsági kereskedelmi útvonalak csomópontja volt. A Magyarországról Krakkón, majd onnan I

y

eczycán és Torunon át a tengerhez vezető via regián kívül dél felől Csehországból és Sziléziából a Boroszlón és Gnézdán át vivő útvonal közelítette meg a várost. Nagy jelentőségű volt a Szczecin felől Gdanskba vezető ugyancsak királyi út. A későbbi város ismert alaprajzának gondos analíziséből arra kell következtetni, hogy a legkorábbi piacot a vSzt. Katalin és Szt. Miklós templomok környékén kell keresni ott, ahol a várhoz és kikötőhöz vezető út a szczecini nagy útvonalat keresztezte. A városalaprajz még további topográfiai következtetésekre adott alkalmat. A régebbi irodalom alapján a német lovagrend által a XIV. században épített és a gdanski polgárok által a XV. században lerombolt vár helye — legalábbis feltételesen — megállapítást nyert. Az is valószínűnek látszott, hogy a lovagrend vára egy régebbi, fából és földből épített szláv vár, a pomerániai hercegek székhelyének helyén épült fel. Ezeket a megállapításokat még azzal kell kiegészíteni, hogy a városban ismeretlen helyen egy korai Szűz Mária templomnak is kellett lennie, amely nem azonos a későközépkori városnak ma is fennálló szép gótikus főtemplomával, hanem a régi szláv vár temploma volt. Mindennek alapján az ásatások megindulásakor most már nem csupán Gdansk keletkezésének fő kérdését tűzték ki megoldandó feladatként, hanem felvetették az ezt kiegészítő következő részletkérdéseket is : 1. kimutatható-e általánosságban egy favár nyoma a város területén, — 2. ha igen, milyen volt a várnak és a váraljának kiterjedése, — 3. milyen volt egymáshoz való viszonyuk, — 4. milyen volt az erődítés, — 5. milyen termelési, társadalmi, népességi, politikai és kulturális viszonyok mutathatók ki, — 6. mi a települési fázisok kronológiája? A probléma tisztázása során megvizsgálták a Gdansk területén korábban előkerült leletanyagot is. A feltételezett koraközépkori városmagtól körülbelül egy kilométerre északnyugatra egy Gora Gradowa (— várhegy) nevű magaslat áll, amelyről a XVI—

XVII. században nyomtatásban is megjelent helyi hagyomány is azt vallotta, hogy a város eredetének bölcsőhelye volt. Ezt a hagyományt megerősítette egy dirhemekből, német és angolszász pénzekből álló éremlelet is, amely a X—

XI. század fordulóján kerülhetett a Gora Gradován a földbe. A magaslat azonban a második világháború folyamán nagyarányú erődítési munkálatok színhelyévé vált, és ezek olyannyira megváltoztatták az eredeti terepet, hogy itt a régészeti kutatás már eleve reménytelennek látszott. Az ásatás színhelyéül tehát a mai óváros belsejében a német lovagrend várának feltételezett területét jelölték ki. Ez a terep sem volt sokkal könnyebb, mert a XVII. századig romokban álló vár árkát ekkor betömték és házakat építettek fel, amelyek a háború következtében romokban hevertek. Ezek a romok és a szabadon hagyott területen álló légoltalmi berendezések erősen akadályozták a meginduló ásatást, 576