Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Matuszewska — H. Ziolkowska pedig külön tanulmányban foglalkozott Gdansk városának kialakulásával.

12 Gdansk első alkalommal 997-ben fordul elő mint urbs, ahol Szt. Adalbert nagy tömegeket keresztelt meg missziós útja alkalmával. Az urbs a korabeli forrásokban mindig adminisztratív és gazdasági központot jelent, s Legának általánosan Pomerániára vonatkozó megállapításai alapján a szerző feltételezi, hogy bár a tengeri kereskedelem a XI. században Gdanskban is hanyatlott, ugyanakkor azonban a lengyel területek felé a belkereskedelem növekedőben volt, amiből az is következik, hogy Gdansk nem lehetett egyszerű halászfalu. Megerősíti ezt III. Jenő pápa 1148-ban kelt bullája, amely az itteni terménytizedeket és hajókon szállított áruk tizedét említi meg. Későbbi, XII. századi oklevelek a kereskedelem két cikkét, a Kolobrzeg-ből szállított sót és a szöveteket külön is említik. Mind a három, 1148. és 1198. közt ismert forrás a kereskedelem fontos volta mellett bizonyít. A szárazfölddel folytatott kereskedelem legfontosabb útvonala az ún. borostyánút volt, amely a korai középkorban is a Carnuntum — Morva völgye — Gdansk vonalat követte. A XII. században részletesebben ismert nyugat-pomerániai viszonyok azt mutatják, hogy elsősorban a nemesség foglalkozott kereskedelemmel, s Matuszewska ebből arra következtet, hogy Gdanskban is ez az elem volt a kereskedelmi élet hordozója. 1178-ban már a várat is megemlítik a források. Vitán felül áll, hogy iparosoknak is kellett élniök Gdanskban, bár a források nem szólnak róluk. Jelentős volt a halászat is, a hering nagy szerepet játszott a kereskedelemben. Mindebből a szerző arra következtet, hogy a XII. századi Gdansk 1. védelmi pont, 2. adminisztratív, 3. kereskedelmi központ és 4. iparostelep volt — tehát mind adminisztratív, mind gazdasági szempontból város. A német települést Kelet-Pomerániában a cisztercita kolostorok alapítása és a johanniták megjelenése jelzi. A kolostorok a kereskedelemben is jelentős szerepet játszottak. Gdansk fejlődő kereskedelmében is egyre nagyobb szerep jutott a lübecki kereskedőknek. Nyomukban a XIII. század derekán már a lübecki jog adományozásáról hallunk. Matuszewska azonban hangsúlyozza, hogy a német locatio nem jelentett változást, hanem csupán a már századok óta folyamatban lévő fejlődés meggyorsítását. Matuszewska ezután a város topográfiáját veszi vizsgálat alá. Elfogadva a régebbi német irodalom véleményét, ő is a későbbi német lovagrendi vár helyére teszi a szláv vár helyét, mivel ez a legjobb védelmi pont. A váralját az ún. Ősiek területére, a vártól északnyugatra helyezi, mivel a német lovagrend egyik oklevele itt kifejezetten lengyel lakosságot említ a XIV. században. Kz a váralja távol feküdt a kereskedelmi útvonaltól, és ezért a kereskedőtelepet és a piacteret nem is itt, hanem a legrégebbi templomok helyén keresi és feltételezi, hogy a kereskedők és iparosok az út mentén nyílt településen éltek. A templomok közül a Szt. Miklós (először 1227-ben említik) és a Szt. Katalin templom (először 1263-ban fordul elő) a XII. században keletkeztek, és ezek környékén 574