Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

közlését hozza. A központ megindította az írott források új kiadását is. Hatalmas kiadási terv keretében már eddig megjelent I^ewicki Tádénak az arab forrásokat közreadó munkája

6 és Maleczynski szerkesztésében az első lengyel krónika.

7 Külön tervet dolgozott ki az atlaszmunkálatokat végző albizottság, s a XIII. sz. előtti forrásokat feldolgozó helynévtár néhány próbakötete már megjelent.

8 Széleskörű megfigyelő tevékenység jellemzi a lengyel tudományos munkát, ennek keretében szovjet és német tanulmányok fordítását is kiadják. Elsőrangú megszervezett ismertetési rovatok jellemzik a lengyel tudományos folyóiratokat, melyek közül a „Kwartalnik historii kultury materiamej" (KHKM) c. folyóirat a L,engyel Akadémia anyagi kultúra történeti intézetének munkája nyomán született meg. Folytatják a „Roczniki dziejów spolecznych i gospodarczych" (francia alcíme : Annales d'histoire sociale et économique) c. régi és nagyhírű folyóiratot is. Egy-egy történeti táj problémáit öleli fel a Przeglad zachodni (Nyugati Szemle), amely Nyugat-Lengyelország, a Sobótka c. sziléziai és a „Roczniki Historyczne" c. pomerániai kérdéseket tárgyaló folyóirat. A városok közül a középkori főváros múltját a mi budapesti kiadványainknak megfelelő két, évenként megjelenő kiadványban művelik, a Rocznik Krakowski, s az 1955-ben megindított „Studia do dziejów Wawelu" (Tanulmányok a Wawel történetéből). A kiadványok közül külön ki kell emelnünk az időnként tartott konferenciák jegyzőkönyveit, így a sziléziai konferencia

8 és a várostörténeti szempontból rendkívül jelentős, az első eredményeket összefoglaló, az anyagi kultúra történeti intézete által rendezett I. régészeti konferencia anyagát.

9 Nem célunk itt részletesen ismertetni a lengyel történettudomány és régészet szervezetét, csupán azt kell kiemelnünk, hogy ez a szervezet a háború utáni tíz esztendőben nem kevesebb mint 30 lelőhelyet tárt fel rendszeresen, forráspublikációkat készített elő és az ásatások eredményét a fentebb ismertetett kiadványokban részletesen ismertette. Úgy hisszük, hogy a magyar olvasót akkor vezetjük be legjobban a lengyel várostörténet problémáiba, ha előbb a legfontosabb ásatás néhány eddigi eredményének ismertetése után térünk rá az általános kérdésekre. A legnagyobb jelentőségű ásatás Konrád Jazdzewski vezetésével 1948 óta folyt Gdanskban, s bár az ásatás még most sincs lezárva, az 1948—1952 közötti munka eredményeit már legnagyobbrészt nyilvánosságra hozták. A munka vezetője két alkalommal is összefoglalta ezeket az eredményeket, mindkét alkalommal a Studia Wczesnosredniowieczne hasábjain, részben munkatársával, Chmielewskyvel együtt.

10 Meg kell még jegyeznünk, hogy az ásatást itt is megelőzte a történészek munkája. W. Lega a történeti források alapján Pomeránia XII—

XIII. századi gazdasági életét vette részletes vizsgálat alá és Z. Slaski külön megvizsgálta a pomerániai erdők kiterjedését, illetőleg történeti földrajzát.

11 573