Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

a gépgyárak zöme hatalmas ráfizetéssel dolgozott, egyetlen valamennyire is jelentős gépgyár sem ment csődbe, fedezték őket a bankok. így tehát a mesterségesen magas árakon keresztül is elmélyítették és főleg elnyújtották a válságot a piac szűkítésével, a kereslet és a kínálat közti egyensúly helyreállításának késleltetésével. Csak a válság legmélyebb pontja — az a tény, hogy ekkor már bizonyos termékek kereslete teljesen megszűnt — s az a körülmény, hogy a kereslet a mélypont után is csak nagyon lassan növekedett, kényszerítette rá a tőkéseket az árak jelentékenyebb csökkentésére. Jól mutatja ezt a tendenciát a válságtól legjobban sújtott gépgyártási ág, a mezőgazdasági gépek és készülékek gyártása. Itt az árindex 1932-ig a gépgyártás általános indexénél is magasabb, s csak azután esik — de most már rohamosan, mélyen és tartósan — az általános gyáripari árindex alá. Ami most a gépgyártáson belüli egyenlőtlen fejlődést illeti, a válság legmélyebb a mezőgazdasági gépgyártásban volt. A termelés zuhanását összefoglaló adatok hiányában nem tudjuk bemutatni, de következtethetünk abból is, hogy pl. az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. 1928ban 11 millió pengőt, 1931-ben 2 milliót, 1932-ben 1,2 millió pengőt számlázott ki. Az 1933. évi összeg pedig mélyen az egymillió alatt marad. Itt tehát már 1929 és 1932 között 12%-ra esett vissza a termelés értéke. De például cséplőgépből 468 darabot adott el a gyár 1928-ban, 1932-ben pedig csak 12 darabot.

147 Hasonlóképpen nagy volt a MÁV AG termelésének visszaesése is.

148 1929 1930 1931 1932 1933 Előállított mozdonyok száma . . Cséplőgépek száma Munkáslétszám indexszámokban 78 1160 100,0 53 342 81,2 28 165 75,5 17 28 62,2 5 49, Rendkívül lecsökkent tehát a mozdonygyártás, még jobban csökkent a cséplőgépgyártás, s 1933-ban már egyetlenegyet sem állított elő. Kisebb mértékben csökkent a munkáslétszám. Bnnek az az oka, hogy a MÁV AG gépgyártáson kívül vashíd, vasszerkezet gyártásával és vasöntéssel is foglalkozott. A vasöntő tevékenység nagyon összezsugorodott, a vashíd és vasszerkezetek gyártása azonban csak kisebb mértékben csökkent. Ezekben az években kezdték el ugyanis a Boráros téri híd építését, amelyhez a MÁVAG is szállított vasszerkezetet. Rendkívül súlyosan érintette a válság a -Hofherr—Schrantz— Clayton—ShuUleworth magyar gépgyári müvek rt.-ot is. A válság a gyárnak nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacait is teljesen tönkretette. Ennek következtében a válság előtt elért évi 20—22 millió pengős eladási forgalma 1932-re a tizedére csökken, 1931-ben csak 31%-os kapacitás-kihasználással dolgozott. Az 1929. évi munkáslétszámot nem ismerjük, tudjuk azonban, hogy 1926-ban a gyár 1901 munkást foglalkoztatott ; 1932-ben már csak 250 munkás dolgozott a Hofherr gyárban.

149 523