Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

A mezőgazdasági gépgyártás helyzeténél valamivel kedvezőbb volt az egyéb gépgyártási ágak helyzete. A különbség a termelés irányzata szerint természetesen itt is jelentős volt. A főként közlekedési és szállítási eszközöket gyártó, s néhány új típust bevezető (pl. Kandó-mozdony) Ganz-gyár forgalma (a villamossági gyár nélkül) pl. az 1929. évi 46,9 millió pengőről 1932-ig 17,5 millió pengőre,

150 37,4%-ra esett, a Dieselmotorok és gőzturbinák gyártására specializált I^áng gyár forgalma viszont ugyanezen idő alatt 12,6 millió pengőről 2,9 millióra, vagyis 23%-ra zuhant.

151 A válság alatt a Iyáng gyár is főleg olyan új gyártási ágak bevezetésére törekedett, amelyeket Magyarországon addig nem gyártottak, s most a behozatali korlátozások következtében a hazai piacon jelentősebb profitszerzési alkalommal kecsegtetett. Átvette a válság alatt tönkrement Wörner gépgyártól a nyomdagépek gyártását, és konzervgyári berendezéseket is kezdett gyártani.

152 A gépgyártáshoz tartozó iparágak közül legenyhébb volt a válság lefolyása az elektromos iparban, amelynek munkáslétszáma a válság mélypontján, 1933-ban a gépgyártás 51,3%-os csökkenésével szemben 41,3%-kal esett. Ennek a viszonylagos ,,enyheségnek" kettős oka volt. Az egyik az, hogy az erősáramú villamosipar a válság alatt jelentős állami és közületi megrendeléseket kapott. így pl. a budapest-hegyeshalmi vasútvonal villamosítása ekkor kezdődött, s ehhez a Ganz-gyár Kandómozdonyokat készített. Kapcsolatos továbbá azzal, hogy a villamossági ipar exportja az erősáramú cikkek terén nem csökkent olyan mértékben, mint a gépipar más ágaié. A viszonylagos enyheség másik oka azonban ismét az egyenlőtlen fejlődéssel kapcsolatos, azzal ti., hogy a gyengeáramú elektrom os ipar a válságot lényegesen jobban vészelte át. Ez az ág a legfiatalabbé s legéletképesebb gyártási ágak egyikének számított, amelyben — mint láttuk — a nemzetközi monopoltőke közvetlen érdekeltsége is jelentős volt, s kétségkívül az alacsony munkabérek is lényeges szerepet játszottak abban, hogy ezek a magyar gyengeáramú iparnak jelentős részt juttattak a világpiacból. így pl. izzólámpa és rádiócső terén kb. 90%-ban exportra dolgozott. Hasznot húztak az elektromosipar bizonyos ágai a behozatali korlátozásokból is. Ennek következménye pl., hogy a Szalay István Rt. villamos szerelési anyagok és készülékek gyára az előállított gyártmányok számát növelte és újabb cikkek gyártására tért át, s mire a válság lezajlik, 1935-ben már szűknek bizonyul a gyár régi telepe és bérbeveszi a volt Blau és lyukács-féle Eötvös utcai gyártelepet, ahol nagy teljesítményű bakelitpréseket helyezett üzembe.

153 Építöanyagipar A különösen válság sújtotta iparágakhoz tartozik az építőipar, illetve a építőanyagipar is. Az építőanyagipar adatai azt bizonyítják, hogy a válság ebben az iparágban nem 1929-ben, hanem korábban kezdődött és már 1927— 524