Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

volt a gépgyárak 74

%-a, amelyek az ország gépipari munkásainak 78%-át foglalkoztatták, míg a termelési összértéknek 82,3 %-a esett a fővárosi gépgyárakra. A háború után a legtöbb gépgyárnak nem s ikertilt a békés termelésre való áttérés, a Monarchia széthullása után kialakult piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás. Az 1920-as évek folymán több neves gépgyár megszűnt vagy beolvadt más gyárakba, s a gépipar össztermelési értéke 1929-ben sem érte el az első világháború előtti színvonalat. 1913 1925 1929 A budapesti gépgyártás termelési értéke 1913. évi árakon. 215,4 75,5 139,4 1913 - 100 100,0 46,3 64,8 34 400 18 397 20 705 1913 - 100 1 100,0 53,3 60,8 1929-ben a budapesti gépgyártás termelése a háború előtti színvonalhoz képest még alacsonyabb színvonalon állott, mint Magyarország egész gépgyártásának termelése. Magyarország gépiparának termelése 1929-ben 82,5%-át érte el a háború előtti, 1913. évi színvonalnak, a fővárosé csak 64,8%-át. A különbség oka a gépgyártásnak Budapesten való koncentrációja. legnagyobb gépgyáraink ugyanis Budapesten voltak és az első világháború alatti hadi monopolista államkapitalizmus tendenciának erősödése következtében a nagy gyárak kapták a legnagyobb hadiszállításokat s a háború után — a már említett viszonyok közepette — ezek tudtak legkevésbé átállni a békés termelésre. A gépgyártás tehát, amely a század elejétől a háború végéig tőkés viszonyok között számottevő fejlődést ért el, a Horthy-korszak elején mélyre süllyed. Ebben számos tényezőnek volt szerepe. legfontosabb tényezők : a fogyasztási iparágak a háborús leromlás után, de főként a protekcionista vámtarifa következtében rendkívül előnyös helyzetbe jutottak és „elszívták" a vállalkozó tőkét a nehézipar elől. Az inflációs konjunktúra megszűnte után szükségessé vált a gépgyártás gyökeres átrendezése. Sok túlméretezett termelési ágban — különösen a vasúti kocsi-, a mozdony- és a hajógyártásban — lehetséges lett volna korszerűsítéssel, új típusok gyártásával számottevő exportra szert tenni, de volt lehetőség bizonyos géptípusoknak a hazai piacon való elhelyezésére is. Ugyanakkor Magyarországnak jelentős gépipari importja is volt. Szerszámgépeket, motorkerékpárt, kerékpárt, autókat igen kis mértékben, korszerű textilipari gépeket egyáltalában nem gyártottak. 1920-tól 1929-ig Magyarország 329 millió pengőért hozott be gépeket, 102 millióért villamosgépeket, 158 millió pengőért autókat és egyéb járműveket, 110 millióárt műszereket és órákat, együtt tehát 700 millió pengőnyi megrendeléssel foglalkoztatta a külföldi gépipart akkor, amikor a magyar gépipar évi termelése 1929-ben sem érte el a 510