Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

300 millió pengőt.

117 Elég széleskörű átrendezési lehetőségek nyíltak volna tehát a gépipar számára még akkor is, ha számot vetünk azzal, hogy nagyon sokféle gépből rentábilis szériagyártást kapitalista viszonyok között a hazai piacra nem lehetett volna felépíteni, sok esetben ugyanis bizonyos gépek racionálisan felépített szériagyártása a külföldön is komoly elhelyezési lehetőségekre számíthatott volna. Sor került bizonyos változtatásokra, de elsősorban sajátságos koncentráció formájában : a sorozatos fúziók eredménye nem a termelés valamiféle tervszerű ,,profilozása", hanem bizonyos vállalatok teljes megszüntetése, összes berendezéseik megsemmisítése, vagy külföldre való kiárusítása lett. A munkások javarésze az utcára került. A beolvasztó vállalat pedig megkaparintotta a beolvasztott vállalat esetleg még meglevő piacait. legszemléltetőbb példája ennek a Ganz- és Tsa — Danubius gép-, vagon- és hajógyár Rt. kialakulása, amely 1926-ban magába olvasztotta Schlick-Nicholson gép-, vagon és hajógyár Rt-ot, a Kistarcsai gépgyárat, 1927-ben a dr. Lipták és társai építési és vasipari vállalatot, 1929-ben pedig az Első Magyar Varrógép- és Kerékpár Rt-ot.

118 Kisebb jelentőségű, de azonos eredményt hozott 1925-ben a Roesseman és Kühnemann gépgyár és az Epp és Fekete gépgyár Rt. egyesülése is. A sorozatos fúziók eredményeként a budapesti gépgyártás igen magasfokú koncentráltságot ért el. 1927-ben Budapesten 61 gépgyár volt üzemben, de a gépgyártás termelésének több mint a felét két legnagyobb gépgyár — a MÁVAG és a Ganz-gyár — termelése adta. A gépgyárak erőgépeinek 58,9 ezer lóerejéből pedig 38,7 ezer lóerővel rendelkezett a két nagy gyár.

119 A gépgyártás általános hanyatlása alól kivétel az elektrotechnikai cikkek gyártásának bizonyos ágai, amelyek nagy külföldi tőke bevonásával korszerűsítették termelésüket, s a világpiacon is jelentős helyet vívtak ki; egyes gyártmányok—kiemelkedő szaktudású magyar mérnökök konstrukciói — minőségük miatt versenyképesek voltak a világpiacon is. Az erősáramú elektromosipar különösen jelentős ágazata volt az izzólámpagyártás. E cikket gyártó Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt. újpesti gyártelepe egyike volt az ország legnagyobb ipartelepeinek. Kivitele a külkereskedelmi mérleg fontos tényezője volt. A háború után újpesti telepén tudományos kutató laboratóriumot létesített. Az 1920-as évek elején a vállalat automatizálta a lámpagyártást, felállította az ahhoz szükséges gépkonstrukciós osztályt, külön nagy izzólámpa-gépeket gyártó üzemet létesített, s megkezdte âz időközben érdekkörébe vont Tokodi Üveggyárban az izzólámpaburák előállítását. A rádiókészülékek fokozatos terjedésével jelentősen növelte a rádiócsövek gyártását.

120 Ezek a gyártmányok a világpiacon is keresett cikkek voltak. A külföldi tőke felismerte ezt a nagy profitot biztosító üzletet, s mind nagyobb befolyást szerzett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-nál. 1928-ban a telefongyártó üzemből az amerikai International Telephone and Telegraph Corporation részvételével külön közös társaság alakult Standard Villamossági Rt. néven, amely néhány évvel később teljesen 511