Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

Vas- és fémipar A háború befejezése súlyosan érintette a vas- és fémipart és a gépgyártást. Megszűnt a háborús konjunktúra, az iparnak a béketermelésre kellett volna áttérnie. Megszűnt azonban az a tényező is, amely a háborús készülődéseken kívül elsősorban ösztönözte a korábbi évtizedekben a vasipar és a rokon termelési ágak fejlődését ; a nagyarányú vasút- és hídépítés, vasúti gördülőanyag és hajógyártás. Ami a vas- és fémipar feldolgozói ágait illeti, ezek átállása a béketermelésre szembeszökő formában tükrözte a tőkés fejlődés anarchiáját. Nem volt kialakult termelési profiljuk, a termelés szétaprózódott, s ez megnehezítette a racionalizálást. A protekcionista vámpolitika bizonyos védelmet nyújtott a külföldi verseny ellen, emiatt magas lehetett a belföldi árszínvonal, de ez szűkítette a belső piacot és lassította a fejlődést. A vas- és fémipar helyzetének alakulását az alábbi adatok mutatják. W7 A vas- és fémipar termelése 1913. mill. p. évi árakon Bp-en indexsz. termelése 1913. évi árakon M.-on indexsz. legnagyobb munkáslétsz. Budapesten 1913 1922 1925 1929 84,1 47,9 94,3 100,0 57,7 112,0 100,0 57,3 88,0 12 165 10 181 12 276 15 799 Eszerint a budapesti vas- és fémipar teimelése nagyobb mértékben emelkedett, mint a vidéké, és 1929-ben túlhaladta a háború előtti szintet. A háborús konjunktúra, majd az első proletárdiktatúra és az ellenforradalom kezdeti időszakából nincsenek összefoglaló gyáripari statisztikai adataink, ezért a közölt számok a vas- és fémipar termelését nem a legmagasabb színvonalhoz viszonyítják. Az inflációs konjunktúra kezdetben jelentősen emelte a vas- és fémipar termelését, s a legnagyobb gyáraknak — a többiek rovására — megkönnyítette a békés termelésre való áttérést, sőt új üzemágak létesítését is. így pl. a Friedrich-Siemens féle budapesti vasöntőgyár a legmodernebb csőöntésre rendezkedett be.

108 A fokozódó infláció azonban akadályozta a tőkés termelés menetét és ezzel csökken a vas- és fémipar termelése is. A nagyobb arányú fellendülés a stabilizáció után következett be. Ekkor főleg a beruházások növekedése és az építkezés fellendülése következtében emelkedett a vas- és fémipar termelése is. Különösen érezhető volt ez az épület- és műlakatos, bádogos- és szerelőipar körében. De nagymértékben emelkedett a zománcedények gyártása, valamint az egyéb vasfeldolgozó iparok termelése is. Ennek következménye az, 507