Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

jelenség volt, a kiegyezés után azonban elterjedt. 1866-ban Budapesten összesen csak 5 gyáripari részvénytársaság volt, 1873-ig pedig 65 új részvénytársaság alakult a gyáriparban, amelynek zöme már 1867 előtt is működő egyéni cég volt.

5 Az ipari részvénytársaságokba nagyobb tőkéket fektettek be, fejlettebb technikát alkalmaztak és ennek következtében 1867 után az ipari forradalom Magyarországon nagyobb arányokat öltött. Gyorsan szaporodott az ipari munkáslétszám is : 1880-ban már 408 000 fő, amelyből 110 000 nagyipari munkás.

6 Az 1867. évi kiegyezés után kezdődő fellendülés idején a gyáripari, fejlődésnek jellegzetes vonása volt a budapesti malomipar kibontakozása, amely a malmok műszaki színvonala és termelőképességük nagy méretei alapján országos, sőt világpiaci jelentőségű lett. Az árugabonatermelés növekedése, a városi lakosság számának, de különösen Pest lakosságának szaporodása, a belső piac viszonylagos bővülése és a kiviteli lehetőségek növekedése megnövelte a lisztszükségletet és főleg a liszt minősége iránti követelményeket. így a malmok száma gyorsan szaporodott. Budapesten a kiegyezés idején 9 malom őrölt. 1867-től 1870-ig a malmok száma 14-re emelkedett,

7 majd a századfordulóig következő három évtized mindegyikére esett egy-egy nagy malomalapítás.

8 A számszerű növekedésnél azonban sokkal nagyobb volt a malmok teljesítőképességének emelkedése, ami nemcsak új alapítások következménye volt, hanem a meglévő malmok is bővítették kapacitásukat. A könnyűipar más ágaiban a fejlődés korántsem volt ilyen gyors, mert azt az osztrák ipar versenye és a nagybirtokosok iparpolitikája akadályozta. A nehézipar fejlődését az osztrák tőke és a magyar nagybirtok érdekei ellentmondásosan szabták meg. Az osztrák nehézipar akadályozta ugyan a magyarországi nehézipar fejlődését, de a közlekedési hálózat kiépítése következtében — amelyre mind az osztrák tőkének, mind a magyar nagybirtoknak szüksége volt — a szén- és vastermelés emelkedett. A gépgyártás már nem ért el ilyen fejlődést és fejlettebb ágai is a közlekedéshez, az élelmiszeriparhoz és a mezőgazdasághoz igazodtak. Az 1861 — 1870-es években négy nagy gépgyárat létesítettek Budapesten.

9 A kiegyezést követő ipari fellendülést az 1873. évi nagy gazdasági válság követte. Az új fellendülés csak az 1880-as években következett be. Ekkor a külföldi tőke újabb nagyarányú behatolását figyelhetjük meg, amely már a kialakuló finánctőke jegyében zajlott le. Hatalmas bankok jöttek létre, és a külföldi tőke bővítette iparvállalati érdekeltségét is. Tíz év alatt a budapesti hitelintézetek száma 52-ről 102-re emelkedett.

10

' A megélénkülést 1886-ban új túltermelési válság váltotta fel, és az ipari termelés újabb fellendülése csak a kilencvenes években következett be. Meggyorsult az ipari és bankmonopóliumok kialakulása is. Budapesten ebben az időben több nagy ipari vállalat alakult. így pl. erre az időszakra esik 5 nagy téglagyár építése, a villamos áramfejlesztő telepek közül 3 centrale létesítése stb.

11 A XIX. sz. utolsó évtizedeiben nagy számban alakuló új gyárakban,. az üzemeket jelentősen kibővítő vállalatokban a századfordulón már 476