Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

72 320 munkás dolgozott a nagy-budapesti gyárakban, ami a magyarországi 281 416 főnyi nagyipari munkás 25,7%-át jelentette.

12 Az 1873ban Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből keletkezett Budapest tehát a századfordulóra nagyipari várossá fejlődött. 1900-ban újabb válság állította meg az ipar fejlődését. Az 1906 után meginduló gyors ütemű fellendülés azonban már a századforduló után kialakult monopol-kapitalizmus talaján zajlott le. Az 1906-os fellendülés után a gyáripar gyorsan fejlődött. Nagymértékben előmozdította ezt — az uralkodó osztályok agresszív külpolitikája következtében — a háborúra való készülődés. Ezt bizonyítja az is, hogy pl. az 1911—1913. években Budapesten alapított 70 új gyárból 23 a nehéziparra, 13 a vegyészeti iparra esett.

13 A századforduló után meggyorsult a könnyűipar, különösen a textilipar fejlődése is. Ezekre az évekre esik a háború előtti nagyobb fővárosi textilgyárak alapítása. Jelentősen előrehaladt az ipar gépesítése is, amit jól mutat az, hogy a magyar gyáriparban csupán az erőgépek lóerőszáma 202%-kal növekedett és megközelítette az 1 milliót.

14 A munkáslétszám a gyáriparban a népszámlálás adatai szerint Nagy-Budapesten az 1900. évi 72 320-ról 1910-re 145 144 főre, vagyis 100,7%-kal emelkedett, vagyis a magyarországi gyáripar munkáslétszámának 28,5%-a tömörült NagyBudapesten. A háború alatt ez az arány tovább növekedett, mert ,,Budapest volt az ország mozgósítási központja és minthogy a katonai igazgatás -szálai szintén idefutottak egybe, itt létesültek a nagy háborús ipari központok is."

15 A háborús szükségletek kielégítésére nagy méreteket öltött a meglévő gyárak bővítése. Különösen megnövekedett a nehéz-, a textil-, a bőr- és a konzervipar termelése. így pl. a Weiss Manfréd Acélés fémművei Rt. 1913-ban 4008, 1919-ben 22 755 munkást foglalkoztatott és termelése 40,4 millió koronáról 208,0 millióra növekedett. A dr. Lipták és Társa Vasipari Rt. ugyanezen idő alatt munkáslétszámát 650-ről 5300 főre, a Fegyver és Gépgyár Rt. pedig 1380-ról 4500 főre •emelte. A bőriparban a Mauthner Testvérek és Társa Rt. munkáslétszáma az 1913. évi 320-ról 1917-ben 825 főre, a Wolfner Bőrgyáré 1071-ről €720 főre emelkedett.

16 Számos oka volt annak, hogy a magyarországi gyáripar fejlődése folyamán mindinkább a fővárosba tömörült. Budapest általános fejlődése igen gyors volt, lakossága rohamosan emelkedett a bevándorlók nagy száma következtében, akik főleg a mezőgazdaságban munkát nem találók tízezreiből toborzódtak.

17 1870-ben Nagy-Budapest lakossága 306 831, 1900-ban 854 063, 1920-ban pedig 1 217 324 fő.

18 A főváros lakosságának gyors növekedése piacot teremtett az ipar számára. ,,Emellett Budapest fejlődése kulturális és gazdasági téren a főváros lakosságának szükségletét rohamosan megnövelte, s így a főváros, mint fogyasztóterület az ipari vállalkozások részére jelentékeny előnyöket ígért." Ugyanakkor a növekvő népesség következtében ,,a gyártelepüléseknél oly fontos munkaköltség szempontjából 477