Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553

SIPOS ALADÁR Budapest gyáripara (1919-1933) Bevezetés A magyarországi gyáripar kezdettől fogva jelentős mértékben koncentrálódott a fővárosba. Ez a folyamat évtizedek alatt zajlott le, és a. magyar gyáripar fejlődésében mind nagyobb szerep jutott Budapestnek.

1 Az 1800—1850. évek között eltelt félévszázad alatt csupán 35 gyár létesült a fővárosban. A következő ötven évben a fejlődés üteme meggyorsult és a századfordulóig mintegy 500 gyár alakult Budapesten.

2 A szabadságharc elbukása után az ipar fejlődése az ötvenes évek közepén meggyorsult, amikor az osztrák burzsoázia a közös vámterület által biztosított piac fokozottabb kihasználására — megkezdte a közlekedési hálózat kiépítését Magyarországon és ennek érdekében lefoglalta a legfontosabb szén- és vasércbányákat. Ennek ellenére az egész ipari termelés színvonala nagyon alacsony volt.

3 Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok 1867. évi megegyezése következtében a politikai viszonyok konszolidálódtak, ami lehetővé tette a kapitalizmus fejlődésének bizonyos mértékű fellendülését. A kiegyezés után a gyáripar fejlődésére közvetlenül ható tényezők közül legfontosabb szerepe a hitelügynek volt, amely az osztrák és egyéb külföldi tőke nagyarányú behatolása következtében bontakozott ki Magyarországon. A kiegyezésig Magyarországon mindössze 63 bank, földhitelintézet és takarékpénztár működött, s ezek együttes tőkeereje sem érte el a 100 millió Ft-ot. A kiegyezés után a gazdasági fellendülés és a politikai konszolidáció következtében az osztrák, valamint az angol és francia tőke behatolásának eredményeként a magyar nagybirtokos osztály és a magyar burzsoázia részvételével — az Európa-szerte fellépő vállalkozási láz közepette — a bankok és takarékpénztárak alapítása fellendült. A magyarországi hitelintézetek tőkeereje a kiegyezéstől 1872-ig megnégyszereződött. Pesten a külföldi tőke a magyar nagybirtokosok és nagyburzsoázia részvételével bankokat alapított. így pl. 1867-ben az osztrák Rotschild-csoport megalapította a Magyar Általános Hitelbankot. 1869-ben megalakult az Angol—Magyar Bank, 1870-ben pedig a Francia—Magyar Bank.

4 A hitelügy fellendülésének, a pénzpiac kibővülésének magyarországi következménye a részvénytársasági forma elterjedése lett : 1867 előtt Magyarországon a gyáripari részvénytársaság ritka 475