Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

constructum, obhoc castellanus noster nomine dicti castri quolibet anno unam. marcam auri preposito et capitulo solvere tenebantur" Fejér, CD. IX/2.370. 46 Kumorovitz, Veszprémi regeszták. Bp. 1954. 624. sz. 46 Gombos, Catalogus 2071. 47 Csemegi, Óbudai kir. vár, 10. o. 20. 48 1212 : custodes regie domus (Bp. O. I. 12.), 1315 : rector vel conservator domus nostre (B. Szabó, Egyh. int. 28. sz.) — 1305 : vicecastellanus de regio palatio de Veteri Buda (AO. I. 100.) 1322 : conservator aule regie Veteris Bude (Kumorovitz, Veszprémi regeszták. 126. sz.) 1317 : castellanatus castri de Veteribuda (Dl. 4476.) Castrum-nak nevezi a királyi várat az 1355. évi oklevél is. (vö. 44. sz.). 49 Eckhart F., Die glaubwürdige Orte, MIÖG. IX. Ergb. 459. 60 Sebestyén ß., A magyar királyok tartózkodási helyei, 18—19. 51 Csemegi, Óbudai kir. vár. 5 skk. passim 52 1315 : domus nostra supra Veterem Budám constructa (B. Szabó, Egyh.. int. 28. sz.). Az 1355. évi oklevélre lásd a 44. jegyzetben közölt szöveget. 53 Csemegi, Óbudai kir. vár. 7. 54 AO. IV. 297. 55 1148 : „redditus, quos predecessor meus rex Ladislaus ad usum fratrum Budensis ecclesie, scilicet CCCLX pensas singulis annis, de sua camera ordinaverat, quos etiam mali regie camere dispensatores ab ecclesiastico usu sepe subtrahere solebant..." Bp. O. I. 3. 56 B. Szabó, ßgyh. int. 8. 57 Belitzky, Észrevételek 31. 58 Garády S., A budai (óbudai) káptalan alapítása. Tanulmányok Budapest múltjából. VII. és kny. (lapszámozás kny. szerint!) 69 Gárdonyi, Buda és Pest a tatárjárás előtt. 17. skk. 60 Szentpétery, Scriptores. 61 Garády i. m. 4—6. 62 Györffy Gy., Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948, 155. skk. Az idézet 156. o.-on. 63 Garády i. m. 21 — 22. 64 Galli Anonymi Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum. Ed. C. Maleczynski (Mon. Hist. Pol. Nova series Tom. IL) Cracoviae 1952. — Megjegyezzük, hogy a lengyel történetírásban még Vasvár és Borsod(!) azonosságának lehetősége is felmerült. Maleczynski azonban Pauler véleménye alapján Péter alapítását a pécsi székesegyházra vonatkoztatja. 65 Csemegi J., Adalékok Budapest művészetének történetéhez. Történetírás 1939. 75.; Dercsényi D., XI. századi kőfaragóműhely Budán. Bp. Rég. XIII.. 1943. 66 Fehéregyháza önálló plébánia volt (B. Szabó, Egyh. int. 9, 14.), amely nem tartozott a budai prépost joghatósága alá. 67 Belitzky, Észrevételek. 27. 68 H. F. Schmidt, Die rechtliche Grundlagen der Pfarrorganisation auf westslawischem Boden, Ztschr. d. Savigny Stiftung f. Rechtsgesch. Kanon. Abt. XV. (1926), főképpen 81. skk. és összefoglalás 153. 69 Vö. Fügedi E., Nyitra megye betelepülése (Település- és népiségtörténeti értekezések 1.) Bp. 1938, 22—23. és az ott idézett irodalmat. 70 Ransanus, Schwandtner, Epitome. I. 331. 71 Gárdonyi A., Óbuda és környéke a középkorban. Bp. Rég. XIV. 1945. 72 1471-ben a király arról panaszkodik, hogy a régi templomromjai „aspectum nőve ecclesie multum habeant deformem reddere" (B. Szabó, Egyh. int. 144. sz.), 1481-ben ugyanő írja „Est in Veteri Buda quoddam templum, iuxta ecclesiam prepositure Budensis, vetustate collapsum" (Uo. 156. sz.). 73 Csemegi József szíves közlése. 74 Gárdonyi. Óbuda és környéke, Bp. Rég. XIV. 1945, 573-589. 75 B. Szabó, Egyh. int. 36. sz. 47